Magas-Tátra
 

A világ legkisebb kiterjedésű magashegysége, amely a Trianon előtti Magyarország határát alkotta Lengyelországgal. Természeti szépségeit a 2004. november 19 - én bekövetkezett, a fenyveseket hatalmas területeken letaroló orkán sem tudta jelentősen csorbítani, belső völgyeiből számtalan túraútvonal nyílik a hegymászók, vagy a hétköznapi turisták előtt a gránitcsipkék lenyűgöző birodalmába. Itt található a Kárpátok legmagasabb csúcsa, a 2655 m-es Gerlachfalvi-csúcs, de megkapó élményt jelentenek az egykoron gleccserek által kialakított tengerszemek, a havasi, alhavasi virágok, és esélyünk van medvével, zergével vagy mormotával találkozni Magas-tátrai barangolásaink során.
Kalandra fel tehát, és osszuk meg itt egymással az ebben a csodálatos hegységben szerzett élményeinket!

Mi is rengeteg helyen jártunk már a Magas-Tátrában és egy szem gyomorrontást leszámítva csak szuper jó élmények kötődnek hozzá.
Tátralomnic és Ótátrafüred, valamint a Csorba-tó környékén többször tájfutó verseny és edzés keretében jártunk, de persze legtöbbször kirándulni mentünk a Tátrába.
Poprádi-tó és környéke, a Rysy környéke volt az egyik gyakrabban látogatott terület. A Lomnici-csúcs bár szép és jó volt, de azért mégis csak lanovkával mentünk fel. Ráadásul már igen régen is volt, gyerekként pedig az maradt meg jobban, hogy augusztusban hógolyóztunk a Kő-pataki-tó környékén.
Még keletebbre nekem a Zöld-tó és maga Zöld-tavi völgy jött be legjobban. Itt amolyan futó kirándulás keretében jártam, bár a vége fele volt pár olyan szakasz, amit inkább gyalogoltunk, mert májusban még akadt pár hófolt.

Ahol viszont tényleg többször jártam és valamiért sztenderd útvonalnak számít az a Kis-Tarpataki-völgy, Téry menedékház, majd kicsit tovább a Vörös-torony-hágó láncos szakaszai és végül lefelé a Nagy-Tarpataki-völgy.

Sajnos az elmúlt pár évben nem jártam a Tátrában. Mikor legutóbb mentünk volna, akkor pont a viharkárok miatt lett lefújva az út, mert le voltak zárva az érintett területek.
Lassan jó lenne újra menni!

Írod a tájfutó versenyt. Nos, a Nagyszalóki-csúcsra felfelé menet (igaz, hogy kb. 10 kg-os hátizsákkal) találkoztam egy olyan sráccal, aki megfelelő szerkóban, bárminemű cucc nélkül, szó szerint elrohant mellettem - felfelé. Hihetetlen volt az a kondi, amivel ő rendelkezett. A Szalóki egyébként is nagyon fárasztó, monoton kaptatás, neki viszont gyerekjáték volt az egész. Ugyanígy csodálkozom a serpákon, akik pl. a Rabló-menedékházhoz viszik a cuccokat, vagy épp a Rysy alá.

Most hogy mondod beugrott, hogy a Nagyszalóki-csúcs kimaradt a felsorolásból. Nagy élmény volt, mert egy felhőben gyalogoltunk. Vagy 10x hittük azt, hogy már fent vagyunk, mert úgy tűnt egy csúcsra érünk fel, de mindig volt tovább még út, ami egy rövid sík, vagy lejtős szakasz után még ment tovább fölfelé.

Serpák kapcsán egy Tátrát érintő videót ajánlok, mert ott rendezték nekik az idei VB-t:

A Tátrában én is többször voltam. Még főiskolás koromban, barátokkal. Mindig a Poprádi tóhoz mentünk. Az ottani turistaházban, a padláson szálltunk meg. A mellette lévő hegymászótemetőben sajnos már ismerősöm is van, így oda is mindig kinéztünk.

Amit sajnálok, és ezért egyszer biztosan visszamegyek, hogy a Rysyre kétszer sem sikerült felmenni. Először időjárás, majd idő hiányában, aztán meg betegség miatt.

Szia! Csak nem Antal Péterről írsz? Nagyon megfogott a története, olvastam róla a neten is...
Ami a Rysy-t illeti: én is így voltam a Krivánnal: nekem másodjára sikerült, mivel egy nagyon tré edzőcipőben próbálkoztam az első alkalommal, aminek következtében rendszeresen visszacsúsztam - a csúcstól max. 100 méterre - egy sziklatömbről.
2 nappal később (jobb csukában) már összejött. Erőltetni nem szabad semmit, csak azt vállald be, ami még veszélyt nem jelent.

Jó a videó! Nagyon komoly edzettséget igényel ez a verseny, az tuti...

Igazából nem erőltetés volt. Az utolsó teljes napra terveztük a csúcshódítást, de aznap szakadt az eső, így elmaradt. Nagyon nem örültünk neki, ezért elhatároztuk, hogy másnap hajnalban megpróbáljuk. Mivel délután indult a vonat haza, ezért kitűztünk egy időpontot, hogy legkésőbb mikor fordulunk vissza, hogy elérjük. Az előző napi eső miatt azonban magasabbra érve hóval találkoztunk. Nekem nagyon tetszett, mert augusztusban még sosem láttam havat. Sajnos a hó miatt nem haladtunk úgy, ahogy kellett, és a csúcs alatt pár száz méterrel vissza kellett hogy forduljunk. Kárpótlásul nagyon finom forró csokit ittunk a legfelső menedékházban. Csúcshódítás nélkül is nagyon elégedetten és jó érzéssel értünk haza.

A Rysy alatti menedékház előtt valamekkora hómező mindig marad, ez tényleg klassz élmény augusztusban:) Az indulásos/érkezéses nappal valóban az a baj, hogy nagyobb túrát nem lehet tervezni. Az első nap (fél nap) számomra a bemelegítésé, általában Csorba-tó - Poprádi-tó - Békás-tavak, vagy egy Predné Solisko-túra (felvonóval), majd rövid mászás és gyönyörködés:) A hazautazás napján szoktam megejteni a bevásárlást(pl. Poprádról felszaladni Tátralomnicra, ahol 2 üzletben is lehet jó szuveníreket venni).

A Téry-menedékház környékén is szokott lenni hó a nyáron.

2010. július 9-én a Rabló-menedékház alatt ilyen hó volt:)

És ne felejtsük el a Tátra nagy előnyét...hogy marha közel van.
én 1 napos túrákra szoktam kiugrani,elsősorban nyáron.
Itt a célpont a Vyhodná Vysoká/2490m/ volt:

Szia!
Minden elismerésem!Bár többször is mondtad, hogy a kondíciód már nem az igazi, de szerintem ennek a "kis" útnak a megtétele épp az ellenkezőjét mutatja!
Szerencsére jó időtök is volt, és a július közepéhez képest már a hó is kevesebb volt a völgy felső részében a Rabló-mh. fölött. A Vychodná-Vysoka-ról gyönyörű a kilátás, látom, nem vagytok szédülősek:)

Jut eszembe: egy másik honlap Magas-Tátra fórumán anno valaki beírta, hogy lehet-e serpák segítségét kérni a turisták által is megmászható csúcsokhoz:) Mit ne mondjak, aranyos kérdés volt:) Ez nem a Himalája - az illető biztosan a tévéből tájékozódott a serpákkal kapcsolatban.

Nektek mi a tapasztalatotok a TANAP-os emberekről?
Ismerős kijelentette, hogy soha többet nem megy a Tátrába, mert ordibáltak vele a TANAP-os ürgék.

Tengerszem csúcson (Rysy) nekem volt szerencsém járni korábban. Jövő évre felmerült újra, de ezúttal a Lengyel oldalról. Arról tudna valaki információval szolgálni?

Hát velünk is ordibáltak már...igaz,hogy vadkempingezésen kaptak...
A Rysy északi oldala joval húzósabb,mint a déli...erre készüljél,ráadásul sokkal nagyobb a tumultus a lengyel oldalon,külön belépőjegy van a parkolásért megin külön kell fizetni,a Morské Okoig meg úgy hömpölyög a tömeg,mintha valami rockkoncerten lennél.

Azt tudom, hogy nehezebb, de felszerelés is kell már hozzá?

Majd valamikor jó időben terveznénk.

Bevallom őszintén, hogy én még nem találkoztam (látni persze láttam őket) a TANAP embereivel. Fura olvasni konfliktusokról, mert én kb. 35-40x voltam a Magas-Tátrában az utóbbi 8-10 évben, de semmilyen problémám nem akadt a helyiekkel. Egy lengyel barátom mondta, hogy nagyon szigorúan veszik, ha letérsz a kijelölt ösvényről, és komoly büntetésre számíthatsz. Én ilyet még nem tettem, ergo gőzöm nincs, milyenek, ha megszegi az ember a szabályokat. Kérdezném, hogy nem tudod véletlenül, hogy az ismerősöddel milyen apropóból kiabáltak? Nehéz elképzelni, hogy alaptalanul viselkednének bunkó módon, de ki tudja.

Amúgy a Solisko alatti menházhoz tartván, a felvonónál kiabált egy pasival a személyzet egy tagja, mert turista a kiléptetőn nem volt képes kimenni (erőltette a kart). Akkor nekem is elment a kedvem, hogy használjam a felvonót (amúgy is piszok drága), inkább elsétáltam a Jamszkó-tó irányába fotózgatni (úgyis pihenős napom volt, az előző napi "vízhólyagos" túra miatt).

a jó idő az alapszabály,de felszereltség nélkül is teljesithető,egy alapedzettség azért nem árt hozzá...a Rsyvel szemben /észak felé/húzódó Orla Perc gerinc ellenben már kemény...és ekkor még finoman fogalmaztam.:)

Hát, igen, alapedzettség kell a Rysy-hez elsősorban!
Hasonló nehézségű, mint a Kriván, amit egy 85 éves (!) lengyel bácsival másztam meg (olyan vádlija, volt, mint nekem 2), majd utána másnap (akkor én már nem voltam vele) a Rysy-t hódította meg. Szlovák oldalról ment fel, lengyel oldalon pedig le. Elképesztő! Vannak közös fotóink a Krivánon, a kettős keresztnél...A felesége 10 éve halt meg, szegény azóta egyedül járta be az egész Tátrát, mígnem összeakadt velem a Krivánra menet, úgy 1800-on. Nagy barátok lettünk, de a muris az volt, hogy mindenki azt kérdezgette (akivel találkoztunk a Krivánon), hogy "hány éves az öreg?":) 1921. szept. 9-én született, és 2007. júliusában másztuk meg a Krivánt együtt...

Köszönöm.
Rossz időben már csak a csökkent (vagy akár negatív) élmény miatt sem mennénk, felszerelésünk pedig nincs.
Kondíció rendben van. Mentünk már 2000 méter szintet egy nap oda-vissza.

"Rossz időben már csak a csökkent (vagy akár negatív) élmény miatt sem mennénk"Az az igazság, hogy a Tátra-feelinghez hozzá tartozik a rossz idő is (sajnos), de tökéletesen igazad van: a panorámától megfosztva, csak kínlódsz a csúszós köveken, vagy a hóban. Egyszer a Nagy-Morgásra mentünk fel úgy, hogy odafelé semmit sem láttunk a tájból a felhő miatt, szerencsénkre a Kőpataki-tóhoz visszaérve már kitisztult, és akkor láttuk, hogy mit nem láttunk addig:)

a Nagy-Morgás valamilyen medvés hely...?

:) Nem medvés, legalább is nem tudok róla!
Velká Svist'ovka: magyarul nem is Nagy-Morgás a neve, de hát igyekszem a magyar neveket alkalmazni, ha sikerül. 2001-ben a Rysy alatti menedékház környékén támadott meg több embert is egy kölyök mackó, és bár nem okozott komoly sérüléseket (mindössze 60 kilós volt), de a feltűnése olyan magasságban (és ott), több, mint meglepő!
Egy másik fórumon olvastam, hogy a Nagy Hincó-tónál is láttak medvét (1946 m), amit először nem igazán hittem, de a Rysy-s sztorit elolvasván, már mindent el tudok képzelni. Éreztem már oltári erős ragadozó szagot a Hincóra felmenet, még a törpefenyő övezetben, úgy 1700 m körül. Róka, vagy ne adj isten, medve lehetett. Sok variáció nincs. Olyan erős, szúrós bűz volt, mint az állatkertben a ragadozóknál.Őkelme (bármi is volt) nyilván biztonságban érezte magát a törpefenyős dzsumbujban, így ott dekkolt fényes nappal, közel a turistákhoz. A Téryhez menet a nyáron, a túraösvény kellős közepén, méretes medvetrágya volt. Nyilván a medvéknek is egyszerűbb a kiépített ösvényen korzózni.Délután 5-6 óra környékén már nincs tömeg arrafelé. Kb. 2-300 m-enként akadtunk össze egy-egy emberrel - júliusban...

Ezt a szerencsétlent hülyére vertem:D
Bevallom, ez csak gyakorlás volt, hátha a faterjával is összeakadok:)
Amint látható, nem kell félni a medvétől - verhető:p

A medve elpáholásához a Zamkovsky-ban merítettem erőt, nagyon kiadós és jó kaját adtak, udvarias kiszolgálással, és kettőnknek 4 (!) feles Borovickát a "cég" ajándékaként, ingyen. Mivel a kedvesem soha nem iszik alkoholt, így kénytelen voltam:D mindet meginni. Egy szőke hölgy volt a kedves turista csalogató, tartsa meg a jó szokását!:) Amúgy nem utolsó dolog üzleti fogásnak!

A sült kolbász mellé egy ilyen adag specialitás is bekívánkozott az éhes gyomorba - finom volt ez is!

Na, itt ne próbálkozzatok "gulyásleves" elfogyasztásával, hacsak nem szeretitek a tömény, olvasztott, forró zsírt /több centi vastagon állt az alján található hagymadarabok fölött, mindössze 2 db mini(mű)hússal/. Az ominózus hely Chata pod Soliskom (Szoliszkó alatti menedékház) 1840 m-en.

Aki viszont imád napozni a csodás tátrai környezetben, az ne álljon meg a Szoliszkó alatti menháznál, hanem irány az Elülső(Predné)-Szoliszkó! Garantált lebarnulás, ha kifogjátok a napos időt!

ezek a kajás képek meghozták az étvágyamat...

Én még nem láttam medvét a Tátrában, pedig sokan sokszor mondják, hogy még a városokba is bemennek. Egy kisebb boccsal pedig szívesen összefutnék, persze ha már jóllakott. Kik azok a TANAP emberek? Én ilyenről még nem hallottam.

Azok a parkőrök...egyébként a kis medve nem akkor veszélyes ha még nem lakott jól,hanem ha OTT AZ ANYJA.

Nem csodálom! Szerintem jó a kaja a Téry-menedékházban is (kolbász, gőzgombóc, stb.), a Rainerben a forralt bor ízlett, a Zöld-taviban viszont (amikor ott jártam) nagyon olajosra csinálták a gőzgombócot, és így az ehetetlen volt. Kár érte, mert pl. a Téryben ugyanaz isteni!

Nekem volt szerencsém találkozni medvével, úgy 5 éve. A Kopa-hágóról tartottunk a Késmárki Fehérvíz-völgyben a parkoló felé. Már szürkület volt, amikor a patak túlsó partján kilépett egy kb. 200 kg körüli példány egy szikla mögül, majd pár lépéssel már a mi oldalunkon termett (egy a patakon keresztbe átdőlt fenyőt használta hídnak). Nem volt messzebb 15 m-nél, de nem vett bennünket észre, mivel a lezúduló víz minden zajt elnyomott, látni nem látott meg, a patak pedig elvitte a szagokat. A lányom menekülni kezdett (tudtuk, hogy nem szabad, de ő sajnos ezt tette), én pedig, jobb híján futottam utána. A medve vélhetőleg átvágott az ösvényen, és bement az erdőbe. Egy ideig nem mertünk visszamenni, majd 2 cseh turistával "megerősítve" muszáj volt. A macinak már a nyomát sem láttuk. Ami nagyon érdekes volt: ez nem olyan kihízlalt példány volt ám, mint az állatkertekben látható társai! Karcsú volt, és nagyon világos színű, inkább szürkésbarna. Pár másodpercig láttuk csak (a futás miatt), de jól megfigyelhető volt, ahogy lefelé lógatott fejjel, de nagyon határozottan lépdelt a keskeny fatörzsön.

Kirándulás: Szlováka
 

Hello ha valakit érdekelne egy olcsó, testreszabhato felvidéki kirándulás irjon. Én Szlovákiában lakom és jól ismerem Szlovákia egész területét. Elég jo kapcsolatokkal rendelkezem ezért nagyonjo áron tudok szállást biztositani akár a Magastátra szívében is. Informáciot a btibix@gmail.com cimen tudok adni.

Üdv mindenkinek!

Pár perc nyár ebben a fagyos időben :)

Itt egy „best of” ízelítőként még augusztusból:



Helyszín:
Északi-Kárpátok/Tátra,Pieninek/

További infók a fotoalbumban:
http://indafoto.hu/cobranco/tatra_csillagturak_2016

Kellemes nézelődést!