[kvalcsi]

ÉSZAKKELETI PART

Barangolásunkat a szigeten az észekkeleti part megismerésével folytatjuk. Az út kerékpárral is bejárható, mert sík terület, és elég jó az út. A Hippokratész sétányként is ismert odosz Miaulin át végigmegyünk a város tengerparti részén. Kos város után a hatalmas eukaliptusz fákkal szegélyezett főút üdülőhelyeken vezet át. A tengerparton jobb és rosszabb minőségű homokos, és kavicsos strandok találhatók. Népszerű hely Pszalidi, ahol a sok szálloda mellett kempinget is találnak az ide érkezők. Agiosz Fokasznál az út délkeletnek fordul, és itt véget ér a szállodák sora. A part itt egy szakaszon sziklássá válik, majd Progazia után ismét homokos lesz. A talajt borító szürkésfekete homok vulkáni eredetű, mely a Nisszírosz szigetéről átsodródott lávapor. Ez a sötét homok a tűző napsütésben nagyon felforrósodik, ezért tanácsos papucsban járni rajta. Az út végpontján egy különleges hely. Embros Therma található. Itt melegforrások törnek fel a tenger alól, és a Dikeosz-hegy partközeli üregeiből. A magas kén és vastartalmú 45°C-os víz, a partmenti sávban keveredik össze a tengerrel. Több helyen nagy kőtömbökből természetes medencéket építettek, hogy a termálvíz lassabban keveredjen a sós vízzel. Napozóágy bérlésére itt szükség lehet, mert a part köves és sóderos.
A nagy süveg alakú szikla tövében egy kis taverna található, ahol néha motorcsónakot is lehet bérelni a környék öbleinek meglátogatásához.

Út innen nem vezet tovább, így térjünk vissza Kos város kikötőjébe és a három delfin szobortól induló odosz Kanarisz úton elindulva Kos külvárosába, Lambiba érkezünk. Közben betérhetünk nagyon sok tavernába, üzletbe, melyek egymást érik. Aki szereti a friss tengeri herkentyűket, annak ajánlom az út jobb oldalán található „Fisch” vendéglőt. Lambi hamisítatlan üdülőváros, két kilométer hosszú sóderrel és kaviccsal kevert homokos partszakasszal. Szinte minden hol lehet napozóágyakat, napernyőket és sportcikkeket bérelni. Az északkeleti part és Lambi egészen a Szkandari-fok csúcsáig tart, ahol a Faros taverna mellett egy zárt katonai létesítmény van. Az út itt 90°-ban balra elkanyarodik, és majdnem végig a tengerpart mellett vezet tovább a sziget egyik legnépszerűbb üdülőhelyére Tigakiba.

TIGAKI

A település még nem túlzsúfolt, habár sok szálloda és apartman épült az utóbbi időben. A homokos tengerpartot a sziget főútjával összekötő széles utca két oldalán található a városka legtöbb épülete. Számtalan taverna, kávézó, bár, sok kisebb bolt, és egy nagyobb szupermarket áll a turisták rendelkezésére. Finomhomokos, lassan mélyülő strandjai jól felszereltek. Mindenütt van öltöző, WC, rengeteg napozóágy és ernyő. Gyermekes családok számára ideális nyaralóhely.

MARMARI

Tigakitól alig 5 km-re található Marmari. Az oda vezető út mentén egy kiszáradt sóstó van, melyben télen kb. 20 cm víz található. Tavasszal miután elpárolog, a fenéken kikristályosodott sót felszedik. Marmari tengerpartja hasonló Tigakiéhoz, tehát szintén jó választás gyermekekkel utazóknak. A két kilométer hosszú szakaszon számtalan vízi sportra van lehetőség. Tavernák, kávézók, játéktermek is találhatók a településen. A városka szélén egy gokart-pálya is üzemel, ahol a kis autókat 12 éves kortól lehet vezetni.

PLATANI

Kos városból a sziget főútján indulva az első jelentősebb település Platani, melynek neve „platánok alatti”-t jelent. Itt él a sziget kicsiny török közössége. A török hódoltság alatt Keremetesz volt a neve. A túloldali Kis-Ázsiából száműzötteket telepítettek az 1700-as években. Kedves, és nyugodt falu, ahol békésen megfér egymás mellett az ortodox templom és a moszlim mecset. A település nyugati szélén egy római kori sír található, kissé romos állapotban.
Az Archeológiai Múzeumban őrzik azt az i.e. 2-ik századból való papírtekercset, amit itt találtak. Ezen a papíron az ősi görög adórendszer szabályai olvashatók, amikor Rodosz, Kos, és a közeli kisebb szigetek szövetségben voltak. Az úgynevezett „Koan Államszövetség” egységes pénzügyi és katonai egyesülés volt egy rövid ideig. A falu főterén áll a Platanion taverna, stílszerűen egy hatalmas platánfa alatt. Itt török ételeket is fogyaszthatunk. Megnézhetjük még a Keremetesz házat kívülről és belülről egyaránt, mely egy tipikus török lakóépület.

ZIPARI

A főúton délnyugat felé Platanitól, alig öt kilométer Zipari. Takaros mezőváros, melynek fő látványossága a Szent Pál-bazilika. Bár az ókorban már kis falu állt itt, igazából a török uralom megszünte után vált nagy településsé.
A hegyoldalban lakó Aszfendiu terület lakói költöztek le ide, mert a sík területen a kultúrnövények termesztése biztosabb megélhetést nyújtott, mint a hegyi falvakban végzett fakitermelés és szénégetés. Az 5-6 században épült 22x15 méter alapterületű Szent Pál-bazilikát 1935-ben tárták fel. A templomban a pulpitus alapjai láthatók. Két lépcsősor vezetett fel rá. A templom délnyugati részén lévő falak tekintélyes magasságúak. Itt találhatjuk a kis keresztelő kápolnát egy kis medencével. Ugyan ebben az évben egy másik bazilika maradványaira is bukkantak, a Szent Páltól délre. A Kapamasz bazilika sem kicsi, 17x17 méter alapterületű. A kör alakú kupola és a keresztelő kápolna maradványainál látható néhány ép boltíves átjáró is. A kápolnában látható keresztelőkád márványból készült, és fordított kereszt alakú. A bazilika egykori padozatának néhány épen maradt részén mozaikokat láthatunk.

ASZFENDIU

Zipariból balra kanyarodunk Aszfendiu felé, de ide már csak autóval érdemes menni, mert kerékpárral igen kemény lenne. Az út csodálatosan szép tájakon halad. Sűrű erdőben kanyarog fel a hegyre. Errefelé sok tűzoltóautót láthatunk, mivel nagy a szárazság. Mindenütt táblák figyelmeztetnek a rendkívül szigorú tűzgyújtási és dohányzási szabályokra. A cigarettacsikket csak az autó hamutartójában, vagy a sűrűn elhelyezett tartókban szabad eldobni. Több helyen kialakítottak az út szélén pihenőket, ahonnan fantasztikusan szép a panoráma.

Aszfendiu a Dikeosz-hegy oldalában, úgy 250 méter magasságban fekszik. Nem önálló falu, hanem több kis települést összefoglaló terület neve. Télen-nyáron kedvelt üdülőhely, mindenfelé patakok, források, dús és buja vegetáció fogadja a turistákat.

EVANGELISZTRIA

Aszfendiu első falva Evangelisztria, melynek ékessége a hatalmas, és nagyon szép Angyali üdvözlet templom. Kékre festett kupoláját néhol érdekes aranyozott minták díszítik. A templom mellett található egy taverna, ahol nagyon finom horiatikit kóstolhatunk meg. Kissé távolabb, az Aszomati részen található az Arkangyalok temploma, mely a 18-ik században épült. Freskói érdemelnek figyelmet.

LAGOUDI

Evangelisztria után egy útkereszteződésnél jobbra, lefelé kanyarodó úton érjük el Lagoudi falucskát, mely alig 500 méterre van. Az alig 400 lakosú falu északi oldalán áll az Agiosz Joannisz templom, mely egy monolit tetejére épült 1899-ben. Freskóit egy Mavrosz nevű szerzetes festette 1905-1921-ig. A Szent János életéből vett motívumok sora képregényként tárul a szemünk elé. Az egyhajós templom megtekintése nem sok időt vesz idénybe, de nagyon szép a panoráma a templomot körülölelő sétány széléről.

ZIA

Visszatérve az Evangelisztria utáni útkereszteződéshez menjünk rá a Zia felé vezető útra, ahová néhány hajmeresztő kanyar után érkezünk meg. Itt különösen főszezonban kaotikus állapotok uralkodnak. A kétszáz lakosú faluban, amelynek csak egy főutcája, és két-három kisebb mellékutcája van, rengeteg a turista. Az utazási irodák többsége is ide szervezi a „Görög vacsoraestet”, mert fantasztikusan szép látvány a hegyoldalba épített étteremből a naplemente.
A kis hegyi falu nagyon szép. Rengeteg a növény, hatalmas fák, tűzpiros virágok láthatók mindenütt. Két főúri ház kivételével kicsi, hófehér házakat láthatunk.
A templomok is figyelemre méltóak. A 200 éves ton Szpondon monostor freskói és ikonjai miatt, valamint Zia déli részének lejtőjén Kefelovrisziben található, az 1600-as évek körül épült moni Kipariotissza kápolna oltárképei érdemelnek említést. Ziából egy kis gyalogúton felsétálhatunk a Dikeosz-hegy tetejére. Az innen látható panoráma döbbenetes. Nem csak Kos szigetét, hanem a környező szigeteket is láthatjuk. Északra Pszerimoszt és Kalymnoszt, délre a vulkánszigetet Nisszíroszt és mögötte a kicsi Tíloszt. Nyugatra Asztipalia fekszik, mely mögött merül el a nap a tengerben. A hegy tetején egy kis kolostor áll, melyet 1079-ben Arszeniosz Szkinurisz szerzetes építtetett. A moni Krisztodulosz a bizánci állam pénzéből épült, mely első rendfőnökéről kapta a nevét. A kolostor építéséért cserébe adományokat kellett gyűjtenie a páternek, mely összeget a Patmoszon építendő Agiosz Joannissz kolostor építésére fordítottak.

Aszfendiu körzetében szétszórva több öreg templomot és kápolnát láthatunk. Ilyen a Monagriu, a Tszakali, a Kereszt és Szűz Mária templomok. A környéken sok használaton kívüli ezüst, ólom és márványbánya található. Nem tanácsos azonban felkeresni őket, mert veszélyesek, és büntetik a rendőrök, ha valakit rajtakapnak hogy bemerészkedett.

PILI

Lagoudi után kb. 4 km-re található a modern Pili település. Innen alig 1,5 km-re fekszik a régi és elhagyott falu Palio Pili. A fallal körülvett bizánci vár erősen romos, melyet valamikor egy szakadék szélére építettek. Pili a sziget egyik legrégebben lakott helye. A mitológia szerint Herkules itt kapott menedéket, amikor Evripilosz király üldözte. Paleo Piliben áll a 14. században épült Ipapantisz templom. A 11. századi Miasszonyunk monostort „Áldott” Krisztodulosz építette. Egy márványoltárt, négy oszlopot, és néhány freskótöredéket láthatunk belőle, bár néhányat a Kos városi Archeológiai Múzeumba vittek, pl. az Agiosz Demetrioszt ábrázoló képet is.
Az eredeti falut 1830-ban lerombolták egy kolerajárvány után, és a mai helyén építették újjá. Nagyon termékeny vidék, paradicsom, hagyma, szezámmag és olivaültetvényeket láthatunk mindenütt. Pili akárcsak Aszfendiu több település összefoglaló neve. A terület Agiosz Nikolaosz, Agiosz Georgiosz, Konarió, Peripatosz és Amaniu nevű falvakból áll. A hegyből kicsorgó karsztvíznek köszönhetően dús vegetációjú, fák, virágok mindenütt. Nevezetes a Demetriosz-forrás a hat vízköpőjével. A karsztvizek a falu szélén egy kis tóban gyűlnek össze. A vizet öntözésre használják, és a tóban lévő halakat tilos kifogni.
Pili másik nevezetessége a föld alatti barlangtemplom, az Ekkliszia Sztavro, vagyis a Kereszt Temploma. A templom mellett ősi sír fekszik, mely állítólag a misztikus hősé, a koai Karmiloszé. A félkör alakú sírban 12 egyforma, oszlopokkal díszített kripta látható. A sír feletti templom fehér márványtömbökből épült, és jón oszlopok határolták.

Linopotisz

Pilit északnyugati irányban elhagyva a Linopotisz felé vezető út jobb oldalán áll az Agiaklafti kápolna. A török ellen harcoló hős asszonynak szentelték, aki nőkből csapatot szervezett, és gerillamódszereket alkalmazva sok rajtaütést intézett a törökök ellen.
Linopotiszt olasz betelepülők építették, akiket az olasz kormány helyezett itt el 1925-ben. Nem egy szép település, az omladozó olasz udvarházak mellett modern épületek állnak. A város szélén lévő két út találkozásánál találjuk a „Nagy forrást”, a Limnit. Az évezredek óta bőven ömlő karsztvíz egy kis tavat alkot itt, melyet öntözésre használnak. Linopotisz közelében Fuszkomában, egy ősi majort tártak fel a régészek 1936-ban. Nem igazán érdemes ide ellátogatni, hiszen szinte csak néhány kődarab maradt meg belőle.

Linopotisz után kb. 2 km-rel jobbra leágazik az út a tengerpart irányába, Masztihariba. Amennyiben egyenesen megyünk tovább Antimachiába jutunk.

ANTIMACHIA

A 185 méter magasan fekvő város a sziget harmadik legnépesebb települése, melynek lakói nagyon vidám természetűek. Egyike azon kevés településnek a szigeten, melyik megőrizte ősi nevét. Antimachidesz volt a vidék neve, ahová a város épült. Antimachia több részből áll, melyek a következők: Agia Triada, Proszkiníma és Agia Aposztoli. Az olasz uralom alatt szép házak épültek itt, melyekben a tehetősebb földbirtokosok, és hajótulajdonosok éltek. Ennek ellenére az 1907-ben épült görög földbirtokos lakóházát hozták rendbe, amely ma múzeum.
Ebben a házban láthatjuk, hogy hogyan éltek, és milyen tárgyakkal vették magukat körül a századelőn a középosztálybeli görögök.
A múzeumtól pár méterre található a kb. 400 éves szélmalom, az úgynevezett „Finom malom”. Valamikor a sziget legfinomabb lisztjét állították itt elő, de ma már csak turista látványosság.
Kb. 3 km-re áll a Castle Antimachia. Ez a johannita fennhatóság alatt épült erőd valaha bötönként szolgált. A lakótoronyban élt a vár mindenkori parancsnoka, és az egyéb épületekben tartották fogva a rabokat. A falakat és a főkapu fölött látható johannita címert restaurálták. A romjaiban is tekintélyt parancsoló vár belső területén két templom áll, az agiosz Paraszkevi, és az agiosz Nikolaosz.
A két kis templomon kívül csak néhény faldarabka látható, amiért nem igazán érdemes eljönni ide, de a panoráma szép. Jól láthatók Masztihari hófehér házai, a Sós-tó kiszáradt medre, valamint a Dafnisz öböl.
A város körül öreg, szép templomokat kereshetünk fel, pl. a 18. században épült Agiosz Makrisz, Agia Marina, vagy az Olivatermesztők templomát.
Antimachiától 3 km-re van az Aerodromio Hippokratész, azaz a sziget reptere. 1980-ban bővítették először a kis falusias repteret, de a turistaforgalom növekedésével, és a nagy repülőgépek megjelenésével ez is kicsinek bizonyult, így 2002-ben tovább fejlesztették.

MASZTIHARI

A valamikor csendes halászfalu ma üdülőközpont. Ennek oka a homokos, lassan mélyülő tengerpart. Antimachiától alig négy kilométerre település, a nyugalmasabb pihenést kedvelőknek és a gyermekes családoknak ajánlott. A városka kikötője főszezonban nagy forgalmat bonyolít le. Innen is indulnak kirándulóhajók Kalymnoszra, Pszerimoszra. Masztahariban is megtalálható minden ami a nyaraláshoz kell. A kitűnő tengerparton sportolási lehetőségek, tavernák, kávézók, játszóterek állnak rendelkezésre. Megnézhetjük egy 5-ik századi ókeresztény bazilika romját, melyben szép mozaikok vannak. Ezen kívül látható még egy kicsi, középkori kőtemplom is, melynek fából készült oldalhajói voltak.

KARDAMENA

Antimachiától délkeletre, kb. 6 km-re fekszik a parton Kos második legnagyobb üdülőterülete Kardamena. Félúton a part felé, egy velencei időkből származó vár romjai láthatók. A városban minden a turisták kényelmét szolgálja. Sok látogatót vonz 6 km hosszú, homokos tengerpartja. Kikötőjéből nyáron naponta indulnak kirándulóhajók a csodálatosan szép Nisszíroszra, mely egy alvó vulkáni sziget. Gránitlapokkal burkolt sétálóutcákon hömpölyög esténként a tömeg, és a kikötői és tengerparti tavernasoron kávézók, fagyizók, bárok, ír kocsmák, és újabban svéd, finn, norvég éttermek várják a vendégeket. Igazi görög kocsma kevés van, és a város hangulata sem görös. Az utcákon megszámlálhatatlan ajándék és ékszer bolt található. Kardaména szép, de nem olcsó üdülőhely, ami a sok angol, és északi turistának köszönhető. A város egy hatalmas szálloda, hiszen 1400 állandó lakosa mellett nyáron tízezer vendég lakik itt. A várostól délre találhatók az ősi Halasszarna maradványai. Egy hellenisztikus színház, és az egyik legnagyobb ókeresztény bazilika az „Istenség” romjai. Agiosz Theotitaszban áll az a hatalmas Apollon tempom, mely a legrégebbi a szigeten. Itt terem egyedül Kos-on a Vaszilikó nevű, csodálatos illatú növény, mely élő kövület. Több millió éve változatlan formában maradt fenn.

PLAKA-FENNSÍK

Kardaménából visszatérünk Antimachiába, majd a sziget egyetlen főútján délre fordúlva elindulunk Kefalosz felé. Útközben a reptér mellett elhaladva, ha szerencsénk van, megnézhetünk egy felszállást. A Plaka-fennsík főleg ciprusokból és eukaliptuszfákból álló áttetsző liget. Nagyon sok forrás fakad a karsztos terület föld alatti vízereiből, kis patakok csörgedeznek, a fákon madarak és kabócák zengenek. A környéket kiránduló és piknikező helynek építették ki. Kis fahidakon kelhetünk át a patakok felett, fából készült asztalok, padok, és fémből készült szemétgyűjtők várják a kirándulókat. A Plaka nagyon népszerű, hétvégenként még Kos városból is jönnek ide a görögök.
Plaka után kopár tájon haladunk tovább, és az út lassan ereszkedik le a partra. Lagada után elérjük a tengert. Itt kezdődik a híres Paradeiszosz, a tíz kilométer hosszú csodálatosan szép tengerpart. Selyhomokú partján zuhanyzókkal, napozóágyakkal, tavernákkal ellátott strandok sorakoznak. A kristálytiszta tenger egy természetes pezsgőfürdő is egyben, ugyanis sok helyen a vulkáni rétegződésekből sok millió buborék formájában gázok törnek fel a felszínre.
A főúton százméterenként jeleznek valamilyen strandot, ahová lekanyarodhatunk.
Kamaresznél elértük a sziget legkeskenyebb pontját, amit a helyiek csak „kilincs”-nek neveznek. Agiosz Sztefanosz, azaz a Szent István ókeresztény ikerbazilika az egyik legszebb strand mellett található a tengerparton. 1932-ben egy olasz régész, Luciano Lorenzi fedezte fel, és ásta ki a maga idejében egyedülálló építményt. A mai napig nem tudni, hogy az 5-ik századi templomokat miért építették össze. A közös keresztelőmedencén kívül mindenből kettő van.
A két főhajó mellett jobb és bal oldalon egy-egy oldalhajó állt. Sajnos a bazilikából csak néhány oszlop, és mozaikpadló maradt fenn.
A templommal szemben a tengerben, a parttól alig 50 méterre áll a kicsiny Kasztri-sziget. A közepén áll egy húsz méter magas monolit szikla, és itt található a Szent Antal-kápolna is, mely a helyi halászok támogatását élvezi.
A kápolnában lévő, Szent Antalt ábrázoló ikon előtt imádkoznak a hosszabb útra induló halászok jó zsákmányért, szerencsés hazatérésért.
Ha továbbmegyünk az úton dél felé, akkor Kamari kicsi, kedves kikötőjébe jutunk. Érdemes itt megállni, mert a parton található néhány árnyas tavernában a halászok által reggel kifogott tengeri finomságokból készült halételeket ehetünk. A kikötőből visszatérve a főútra, hamarosan a szép Kefalosz városba érünk.

KEFALOSZ

A mai modern településtől 1,5 km-re délre állt Asztüpalia, Kos ősi fővárosa. Itt született i.e. 479-ben Hippokratész. Szép és gazdag város volt és kikötője nagy forgalmat bonyolított le. A város az i.e. 413-412 körül pusztító hatalmas földrengés áldozata lett. Az életben maradottak úgy döntöttek, hogy nem építik újjá a várost, és a mai Kos város helyén kezdtek új életet. Az ókori fővárosból ma nem sokat láthatunk. Egy Aszklépiosz szentély romjai, és némi épületmaradvány ami megmaradt. Kissé távolabb a fennsíkon olasz régészek feltártak egy i.e. 2-ik századból való színházat, és egy dór templom maradványait. A templom tümpanonjából való faragott kőtömbön egy „Demetriosz” felirat látható, ezért Demetriosz temploma nevet kapta.
A modern Kefalosz a szigetet átszelő főút végén, Kos várostól 44 km-re épült. A város fölött egy mészkődombon áll egy erősen romos vár, a Kasztró, melyet 1460 körül építették a johannita lovagok. A törökök később kibővítették, majd elhagyták. Ettől kezdve a lakosság építőanyagbányának tekintette, és szinte az egészet elhordta. Szinte semmi nem maradt meg belőle. A város felett található egy kis szélmalom, mely 1410-ben épült. 1790-ben vásárolta meg egy Papavaszili nevű molnár, és felszerelte az akkori idők legmodernebb őrlőberendezésével. A családban apáról fiúra szállt a mesterség és a malom. Ma a család utolsó molnárjának tulajdona , mely ipari műemlék, és turistalátványosság. Az öreg tulaj minden reggel kinyitja malmát, és megmutatja a ma is működőképes berendezést, csekély belépőidíj ellenében.
Kefalosz lakóinak megélhetésést a túrizmus és a mezőgazdaság biztosítja. Sok
taverna található igen jó konyhával. A település környéke a széllovasok paradicsoma, holott a parton semmit nem érezni a Meltemiből.
A várost elhagyva balra, a tenger irányában fekszik a Zini-hegy, mely két látnivalót tartogat. Az Aszpri Petra barlang az egyik (látogatható), a másik pedig egy i.e. 2-ik századból való színház, az Asztüpalia romja. A barlangból kerültek elő Kos legrégebbi leletei, melyek a késői kőkorszakból, és a korai bronzkorból valók. Kefalosztól déli irányban a Latra-hegy 460 méter magas gerincén továbbmenve kb. 8 km-re találjuk az Agiosz Joannisz monostort, mely több részletben épült. Legrégebbi része a főhajó, mely 1450 körül készült, a legfiatalabb a templom mellett álló harangláb, amelyet 1930-ban építettek.
A monostortól már nem vezet tovább út, csak gyalogszerrel mehetünk, és juthatunk le a tengerpartra, ahol érintetlen öblöket is találhatunk.
Visszaindulva Kefalosz felé Viglesz után egy tábla jelzi az irányt az Agiosz Theologosz templomhoz, melyet 1810 körül építettek. Különlegessége az a csodatévő kis ikon, melyet itt vetett partra a tenger, és ma is ott látható a templom oltárán.
Kefakoszból lemehetünk az északnyugati part több kisebb öbléhez. Közepes minőségű út vezet Xeronisszibe, vagy a sziklás Drepano-fokhoz. Alig 3 km-re található a várostól Limnionasz, ahová kerékpárral is eljuthatunk. A szélvédett öböl északi sarkában lévő pici kikötő a helyi halászok tulajdona. Mellette hosszú, bár keskeny és homokos-kavicsos strand található napernyőkkel, zuhanyozóval, és egy kis tavernával. A patkó alakú öböl különlegessége a fantasztikusan tiszta vize és gazdag élővilága.

KIRÁNDULÁSOK KOS SZIGETÉN KÍVÜL

Amennyiben marad még idő és energia, érdemes áthajózni Nisszíroszra, az alvó vulkán szigetére. A hajók Kos városból és Kardaména kikötőjéből indulnak.
Érdekes látnivaló Kalymnosz, a szivacsbúvárok szigete is. Ide szintén Kos városból, vagy Masztihari kikötőjéből juthatunk el. Rodosz szigetét a leggyorsabban Kos város kikötőjéből induló szárnyashajóval érhetjük el, mely a fővárosban köt ki. A Törökországi Bodrum városát, azaz az ókori Halikarnasszoszt sem szabad kihagyni, ha már ott járunk. Ide szárnyahajóval alig 15 perc az út, megér egy kirándulást.