Hozzászólás egyedi megtekintése
Régi 2010-10-11, 11:01   #1 (permalink)
kvalcsi
Szenior tag
 
Csatlakozott: 10-08-12
Összes hozzászólás: 171
Hírnév szint: 9
kvalcsi már tett lépéseket hírnevének öregbítése felé.kvalcsi már tett lépéseket hírnevének öregbítése felé.kvalcsi már tett lépéseket hírnevének öregbítése felé.kvalcsi már tett lépéseket hírnevének öregbítése felé.
Alapbeállítás Meteora kolostorok

METEÓRA/BEVEZETŐ

A Meteórát, az aszkézis és imádság „országát” vétek lenne kihagyni az úticélok közül Görögországban, mert ehhez fogható látvány aligha van még a világon.
A thesszáliai síkság bejáratát őrző Kalambaka várost elhagyva, a kedves és hangulatos Kasztraki falucska után, az út lassan emelkedve behatol a fenyegető sziklafalak és kőtornyok közé. Egy magas, obeliszk szerű szirt lábánál omladozó templom van, tetején pedig két kolostorépület látható. Ez a nyitány a Meteóra fantasztikus világába. A világ legkülönösebb kolostorai zömök sziklák tetejére épültek. Nevüket is innen kapták: meteorizó, amely annyit jelent, hogy a „levegőben függeni”. Az orgonasípként meredező sziklatömbök, valamikor 24 kolostort hordoztak a hátukon, és leírhatatlanul gyönyörűek.
A thesszáliai alföld valóságos sziklaerdője, a Koziaka és Antihaszion hegyek között nőtt ki.
A rejtélyes összhangot keltő, irdatlan magas és meredek sziklák a magány, és a csend világa.

A SZIKLÁK KELETKEZÉSE

Mintegy 50 millió évvel ezelőtt, Thesszália mai területét tengervíz borította. A messzi északról érkező folyók évmilliókon át, fáradhatatlanul szállították ide a hordalékukat. Több közeli folyó hatalmas deltatorkolatot alakított ki, és a szilicium, vasoxid és kalciumkarbonát tartalmú hordalékkúpok a víz hatására valóságos betonná keményedtek. Gigászi földmozgások megszülték a Pindosz hegy magas csúcsait , a tenger pedig lassan visszavonult a síkságról, otthagyva emlékként a furcsa alakú oszlopokká szabdalt, több száz méter magas hordalékkúpokat, azaz a Meteóra különös, sejtelmes világát. A Piniosz folyó koptatta ilyen párja nélkül állóra formájukat, miközben a Thesszáliai-síkságtól nyugatra kettéosztotta a Pindosz-hegységet , és elválasztotta Piliont az Olymposztól.

A KOLOSTOROK TÖRTÉNELME

A középkor minden égi jelet kereső embere a hatalmas sziklákat isten művének tartotta, amelyeket arra teremtett, hogy az éggel kapcsolatban álló, szentéletű remetéknek hajlékot nyújtsanak. Az első remeték a felbomló, és minden oldalról szorongatott XI-XII. századi Bizáncból menekültek Thesszáliába, és vetették be magukat a nehezen megközelíthető, „isten háta mögötti” vidékre. Itt éltek jó darabig a sziklákban lévő barlangokban. A kolostorok története csak jóval később, a XIV. században kezdődött. Ebben az időszakban Thesszália hol a szerb nagyfejedelemséghez, hol pedig Bizánchoz tartozott. A törvényes rend gyengesége miatt az útonállás, a rablás és fosztogatás jól jövedelmező foglalkozásnak számított.
A zaklatások és az örökös bizonytalanság elől sokan menekültek ekkor istenhez. Az első remete akinek eszébe jutott a meredély fölé építkezni Andronikosz volt. Az emberi akarat diadala, ahogy fáradságos munkával, kötéllétra és felhúzó kosár segítségével kőről kőre, tégláról téglára, deszkáról deszkára juttatta fel az építőanyagot. 1367-ben a Dupiani kolostor (azóta elpusztult) elöljárója Nilosz atya és néhány társa, valamint az itt élő remeték megalapították az első szerzetesi közösségeket. Ugyancsak Ő vívta ki függetlenségüket a kalambakai püspök uralma alól. Ezen időszakban érkezett ide az önsanyargatásáról híres Varlaam és barátja Athanasziosz az Athos-hegyről, és úgynevezett cönobita kolostort alapított az egyik 600 méter magas sziklacsúcson. Ez a kolostor amely később a Nagy Meteoron nevet kapta, az odavetődő nőktől még éhhalál fenyegetése esetén is megtagadta az élelmet.
A teremtő csodálatos alkotása a Meteóra, már a XV. században Kelet leghatalmasabb szerzetesi közösségének számított. Ekkorra már minden kolostor megerősödött, hála a fejedelmek kegyének, és az adományok révén szerzett birtokoknak.
A kolostorok tekintélyének és gazdagságának hanyatlása nem a török hódítás, és a Porta uralmának következménye volt, mert a törökök tiszteletben tartották őket, sőt a kiváltságaikat is megerősítették. Az egymás közötti szüntelen rivalizálásuk döntötte romba őket. Meglazult a kolostorok belső fegyelme, csökkent a barátok vallásos odaadása. A XVI. században sikerült ugyan még egyszer talpra állni, amit az ekkor készült templomi freskók, illetve falfestmények restaurálásai is bizonyítottak. A XVII. századtól már feltartóztathatatlanná vált a lassú hanyatlás. A barátok száma egyre fogyott, és mind több kolostor vált gazdátlanná. A törökök némelyikből kaszárnyát, vagy börtönt csináltak.
Az elmúlt két évszázad is inkább pusztította, mintsem gyarapította a Meteóra ódon épületeit és értékeit. A XIX. század elején Mohammed Ali hadserege dúlta fel és fosztotta ki az ekkortájt még sok értékes kéziratot, könyvet és kincset őrző kolostorokat. Utoljára a náci megszállók okoztak súlyos károkat az épületekben.
A jelenleg is működő néhány kolostorban, amelynek feje a trikalai püspök, mindössze néhány tucatnyi szerzetes és apáca él.



A SZERZETESEK ÉLETMÓDJA

A Meteóra kolostor szerzetesei szigorú életmódot folytatnak. Az ott töltött évek, kemény megpróbáltatást jelentenek számukra. Véget nem érő harc a jó és rossz között, egyetlen céllal, hogy megismerjék az örök boldogságot , amelyet számukra az állandó megbánás és a szüntelen imádkozás hoz meg. Hogy részt vehessenek az istentiszteleten meg kell szabadulniuk a gonosztól, és a bűntől. A szerzetesek egy külön világban élnek. Egy szabad, tiszta, őszinte világban, amelyben nincs helye az erőszaknak. Itt minden nap egyforma, és az évek észrevétlenül múlnak el. A szerzetes napja három részből áll. Az egyiket imádkozásra, a másikat a munkára, a harmadikat pedig a tanulmányozásra és a pihenésre szánja. A templomi imádságon legtöbbször éjjel vesznek részt. Ezen kívül a szerzetesek a szentképfestészettel, a fafaragással és a dokumentumok, valamint a bizánci zeneművek tanulmányozásával foglalkoznak. A sötét éjszakákban a csendes zsoltárének muzsikája vezeti Őket.
A szerzetesek állandó néma párbeszédet folytatnak önmagukkal. A szüntelen imádkozás és gyakorlás az Istennel való misztikus társalgásba vezeti Őket. Elismerik és megvédik az igazságot, éberen őrködnek, várva a megváltás pillanatát, hogy méltók lehessenek az Isten szeretetére.

Több száz éven keresztül gyűjtötték és őrizték a szebbnél szebb, és értékesebb relikviákat, kéziratokat. A gazdag kincstárral joggal büszkélkedhettek a kolostorok lakói. Különösen érdekesek a falfestmények. A freskók technikája és stílusa közel áll a krétai és makedón iskola realista ábrázolásmódjához.. Ezen kívül figyelemre méltóak az ereklyék, a hozzájuk tartozó rafinált stílusú ereklyetartókkal, a szentfából készült keresztek, a fafaragásos ikonosztáz és trónus, ezüst edények és poharak valamint a kéziratok és evangéliumok.
Az archívumban őrzik a megemlékezési szertartásrend jellegű régi okmányokat, adományokat, ólompecséteket, és sok más történelmi és művészeti értékű tárgyakat.
A papír és pergamen kéziratok másolása nehéz és bonyolult munka volt, a kódexek megírása igazi hőstettnek számított. Régebben a Meteóra kolostorokban könyvkészítő műhelyek is léteztek. Itt a szerzetesek saját műveik megírásával foglalkoztak, de többnyire másolták a különböző tartalmú (vallásos, festészeti, zenei) szövegeket, és a görög klasszikusok műveit.

A kolostorvidék megismerését az öt látogatható kolostor közül az aszfaltút végénél lévő Meteoron kolostorral kezdjük.



A METEORON KOLOSTOR

Alig 475 méterre a Piniosz folyó medrétől emelkedik magasba a Meteoron kolostor, vagy másik nevén Nagy Meteóra, de hívják Metamorfoszisznak, azaz az Úr színeváltozása kolostornak is. A középkorban a leghatalmasabb szerzetesi közösségnek számított. Ez fekszik a legmagasabban (613 méter), melyet a később szenté avatott Athanasziosz, Varlaam barátja alapított a XIV. század derekán. A viszonylag széles és lapos tetejű sziklára települt kolostor hajdani nagyságát a szerb fejedelmi sarjnak, Joaszafnak köszönheti. A legfigyelemreméltóbb épülete a főtemplom. Az athoszi stílusú téralkotást követő tágas épület magja a kolostoralapító és Joaszaf életében épült, kereszt alaprajzú, központi kupolás templom volt.
Ezt a XIV. századi épületet a XVI. században Simeon rendfőnök nagy templommá bővítette.
Az eredeti „őstemplom” falát XV. Század végi freskók borítják. Technikájuk és stílusuk közel áll a XIV. századi makedón iskola realista ábrázolásmódjához. A nyugati falon, a főbejárattól balra és jobbra a két kolostoralapító látható, körülöttük pedig a szerzetesvilág kiválóságai sorakoznak. A freskók közül említést érdemel „Az alvó gyermek Jézus”, a „Szűzanya halála” és a „Megfeszítés”. A narthex-ben, ott ahol a két alapító hamvait is elhelyezték, a falat az Ő képmásuk, valamint a vértanuk és Szent János életének jelenetei díszítik. A templom érdekessége még a XVIII. századi faragott ikonosztáz, valamint az 1620-as évek mestereinek kezét dicsérő gyöngyházberakásos, faragott püspöki trónus. A hajdan dúsgazdag kincstár nagy értékű relikviáiból már csak mutatóban maradt egy-két szépmívű példány. Néhány száz régi kódex, adománylevél, szép ikon, faragott feszület az öt évszázad öröksége.
A szabálytalan alaprajzú kolostorudvart, számos más érdekes, és hangulatos épület keretezi.
Kétemeletes ebédlő, kupolás konyha, félszáz rideg cella, és 3 kis kápolna található még a főtemplomon kívül. Rögtön a bejáratnál látható a Szent Athanasziosz kápolna, majd a Szent Konsztantín és Eléni kápolna (1769), végül a Joannosz tu Prodmoru kápolna, melyet 1600-ban építettek. A sziklák megmászása 1923-ig csak csörlős szerkezettel felhúzott hálókban , és függő kötéllétrákon volt lehetséges. Ma már a kőbe faragott lépcsőkön, és átjárókon könnyebb megközelíteni. Az elnéptelenedő, lassan sorvadó kolostor számára az életet a turisták jelentik.

VARLAAM KOLOSTOR

A nagy Meteórontól visszafelé haladva, alig egy kilométer után, jobb kézre feltünnek a Varlaam kolostor piros cseréptetői és kupolái. A szabálytalan alakú magas szikla mintha vigyázva hordozná tenyerén a távolból törékenynek látszó épületet. Az autóparkolóhoz kis letérő vezet, s innen 200 lépcsőfokon kell felmenni a kolostor vasveretes, ódon kapubejáratához. Közben egy szakadék feletti kis vashídon is áthaladunk, és meg kell kerülnünk egy hatalmas sziklatömböt is.
A Varlaam kolostor valamennyi közül a legjelentősebb, talán a legsokrétűbb látnivalót kínálja a Meteóra kolostorvidéken. Templomának kiváló freskói, és az ebédlő mellett kuriózumnak számít a XVI. Századi kórház, a raktárak, a présház hordókészlete, és a még ma is működőképes csörlőszerkezet a vrizoni. A kolostor alapítója Varlaam szerzetes volt, aki 1350-ben a Trisz Ierarchesz nevű kápolnát és pár cellát építtetett a magas sziklacsúcsra.
200 évvel később, 1518-ban Nektarios és Theofánesz, egy főúri családból származó testvérpár újjáépítették a már rombadőlt templomot. Később az Ajiosz Pandon (Mindszentek), és a Joannosz tu Prodromu nevét viselő kis kápolnával bővítették ki.
A hangulatos udvarra mandulafák lombja vet árnyékot, és innen nyílik a Mindszentek nevét viselő templom, mely 1552-ben épült az úgynevezett athoszi stílusban. Két karcsú, kerek kupolája magasan a tetőzet fölé emelkedik.
A templom freskói lényegében egyidősek az építkezéssel, a narthex falán lévőket egy thébai barát, György festette. Közülük mindenekelőtt az „Utolsó ítélet” nagyvonalú kompozícióját kell kiemelni. Némely részlete Hieronymus Bosch meghökkentő vízióira emlékeztet. A narthex falán, légies termetű remeték sorában feltűnik az alapító Varlaam aszkétikus alakja is. Itt a főhajó előtti előcsarnokban helyezték el a kolostor két XVI. századi támogatójának, a joanninai gazdag testvérpárnak csontjait is. A templombelső freskói viszont a krétai Frangosz Kasztellanosz alkotásai. A bejárattól jobbra és balra elhelyezett portréin különösen érződik a reneszánsz hatása. Értékes a katholikon berendezése is, többek között az ikonosztáz, a faragott trónus és az intarziás bútorok. A XIV. században emelt, majd átépített Trisz Ierarchesz kápolna freskóit 1638-ban egy helyi mester festette, melyek eleven színezésüek, és naív szemléletűek. Kiemelkedik közülük az Ajiosz Iónannisz halálát, és az Ajiosz Ephraim sírbatételét ábrázoló freskó. Az ebédlőben van ma a kincstár. Noha a megmaradt kéziratok, ereklyék legjavát az 1960-as években az Athéni Bizánci Múzeumba és a Nemzeti Könyvtárba szállították, még így is maradt itt néhány szép egyházi köntös, okmánytartó tok, kézirat, és ősnyomtatvány. Figyelemre méltó az itt őrzött Konstantin császárnak tulajdonított evangélium.
Az udvarról nyílik a kórház is. A XVI. század érdekes építészeti alkotása némi képet ad a középkori kórházi és higiéniai viszonyokról. Különösen a fűtés és szellőztetés szerkezeti megoldása érdekes. A kolostor konyhája is megtekinthető. Akinek nincs tériszonya az letekinthet a csörlőszerkezet, az úgynevezett vrizoni magas tornyából a szédítő mélységbe,
ahonnét ragyogó kilátás nyílik a környékre is. Különösen tavasszal és télen megkapó látvány a valószínűtlen mélységben szinte lebegő síkság, háttérben a Pindosz csúcsaival.

A RUSSZANU KOLOSTOR

A Varlaam kolostortól visszatérve a kolostorokat összekötő aszfaltútra, és elhagyjuk a Kasztrákiba és Kalambakába vezető utat, rövidesen a Russzanu kolostorhoz érünk.
Az országútról felpillantva szinte beleszédül az ember a meredek sziklafal látványába, melyből valósággal kinőtt a klastrom terméskő épülete. Nem tudni, hogy a XVI. században épült kolostor neve honnan ered, valószínűleg az első lakosa Russzanusz, vagy egy adományozó emlékét őrzi.
Egy másik változat szerint a kolostort 1380-ban építették Nikodimosz és Benedikto szerzetesek, majd 1545-ben Maximo és Joasszaf, a Ioannínából érkezett barátok építették újjá, és számos épülettel bővítették ki. Az Úr színeváltozása, azaz Metamorfószisz nevét viselő templom a XVI. Század derekán épült. Nagyjából ezzel egyidősek a templombéli freskók is.
Néhány közülük, mint pl. a „Krisztus megérkezik Jeruzsálembe” a „Szűz Máris halála” vagy az „Úr színeváltozása” nagyon szép, gondos munka, de minden eredetiséget nélkülöz.
Egyébként a freskókon kívül nem igen maradt meg semmi. A szegényes kincstár egy pár ikont, keresztet, miseruhát és ezüstedényt őriz.
Mint a többi kolostorhoz, régen ide is csak függőlétrák segítségével lehetett feljutni. Később leszerelték őket, és helyükre tartós fahidakat építettek, melyek lehetővé teszik a sziklák könnyebb és biztonságos megmászását.

AJIA TRIADA KOLOSTOR

Az Ajia Triada, azaz Szentháromság kolostor komor, magányos sziklájának lábához egy szakadékon át vezet a gyalogösvény. Az országúton egy tábla jelzi, hogy hol kell letérni hozzá. A sziklaoszlop lábához érve olyan elképesztően magasnak és megközelíthetetlennek látszik, hogy csodálattal kell adóznunk egy Dometiosz nevű szerzetesnek, aki 1476-ban a csúcsra építette az első épületeket. A kolostor alapítása ugyan a XV. század második felére nyúlik vissza, de a katholikon szentélyrészét kivéve épületei jóval későbbiek. A kolostor bejáratánál Keresztelő Szent János nevét viselő kis kápolnát láthatjuk, amelyet a sziklából vájtak ki 1682-ben. Falait a Damaszkínosz, Arszéniosz és Jónás szerzetesek által készített, kiváló freskók díszítik. A Szentháromság, kereszt alaprajzú, központi kupolás templomát 1692-ből származó falfestmények borítják. A templom narthexe a XVII. század végén épült, és lényegében ezzel egyidősek freskói is, de a templombelsőt utoljára 1741-ben festették ki.
1888-ban kis utcácskákat vájtak a sziklafalba, majd 1925-ben 140 lépcsőfokkal egészítették ki. Felfelé menet lépten-nyomon meg kell állnunk, és nem csak a fárasztó lépcsőmászás miatt, hanem a lenyűgöző kilátásért is. A kolostor megközelítése régen itt is csak függőlétrák segítségével volt lehetséges.

AZ AJIOSZ SZTEFANOSZ KOLOSTOR

Az Ajiosz Sztefanosz kolostor a hegyi aszfaltút végállomása. Meredek sziklaormáról egyenesen a kalambakai síkságra néz le. Amíg meg nem épült a szirtet a szomszédos sziklával összekötő híd, a látogatókat itt is a vrizonival húzták fel hálóban. Ma ez közelíthető meg legkönnyebben, és innen nyílik a legszebb kilátás a thesszáliai síkságra.
A kolostor a XII. századig csupán szerény remetelak volt. Első virágzását és gyarapodását, III. Androkinosz Palaiologosz császár (1328-1341), valamint Antonionisz Kantakuzinosz herceg kegyes adományainak köszönheti. A császár 1333-ban érkezett a kolostorba, majd pár évig itt is lakott. Az Ő idején a kolostor a Vasziliki és Patriarhiki nevét kapta. A német megszállás idején a partizánokat üldöző nácik erősen megrongálták épületeit.
A kolostor legrégebbi épülete nem a katholikon, hanem egy kicsi egyhajós, fazsindelyes bazilika. Ajiosz Sztefanosz nevét viseli és a XIV. században építette Jeremiás szerzetes.
A vandálok támadásai, és az évek múlása sajnos tönkretették a templom falát díszítő freskókat. A látogatók számára ma csak az Ajiosz Haralambosz templom áll nyitva.
A háromkupolás, impozáns templom 1789-ben épült Teofanisz és Ambroziosz által, melyet fából faragott ikonosztáz és oltár díszít. A kincstárban néhány értékesebb ikon, kereszt, ezüst tárgy, arany díszítésű övek, a Dimitriádosz Gavril püspök miseruhája és az Epitaphiosz látható, a több mint 100 régi kódex, török firmán, szultáni irat és kiváltságlevél mellett.
Szintén érdekesség az Ajiosz Haralambosz csodatévő koponyája. A kolostorudvar, a templomhoz ragasztott árkádos folyosójával és mélyzöld ciprusaival igen hangulatos. Esténként harang helyett a felfüggesztett vastag deszkalapot , az úgynevezett szimandrit ütik meg és ennek mély, tompa hangja szólítja ájtatosságra a kolostorban ma is élő néhány apácát.

AZ AJIOSZ NIKOLAOSZ TU ANAPAFSZA KOLOSTOR

Az Ajiosz Nikolaosz tu Anapafsza kolostor az utolsó mely mellett elhaladva búcsút mondunk a Meteóra sziklavilágának.
Nevének eredete nem ismert, jelentése csöndes Szent Miklós. A kolostort kb. a XV. század végén építették, egy romba dőlt templom helyére. A keskeny és korlátozott sziklaterület nem engedélyezte az építkezés kiteljesedését. Az egyetlen lehetséges megoldás az emeletes építés volt. Az első emeleten a kápolna és a szerzetesek ebédlője található, a másodikon a cellák helyezkednek el. A ma már teljesen lakatlan klastrom arról nevezetes , hogy ugyanaz a krétai Teofanész festette katholikonja freskóit, aki hírnevét és tekintélyét az Athosz-hegyi Ajia Lavra falfestményével alapozta meg. A kihalt kolostor kongó csendje, a falakról letekintő élénk színű freskók, ami hajdani nagyságára és a szerzetesi életre emlékeztet, egy távoli kor üzenete és egyben búcsúja is.




A KOLOSTOROK NYITVATARTÁSI IDEJE

Mielőtt elindulunk felfedezni ezt a különös világot, ne feledkezzünk meg róla, hogy olyan helyre látogatunk, ahonnan a nőket az utóbbi évtizedekig távoltartották, és ezért ma is ügyelni kell az öltözékünkre. Rövid nadrágban még a férfiak sem léphetik át a kolostor küszöbét, a nőktől térden aluli szoknyát (hosszú nadrág nem jó!), és fedett karokat követelnek meg a kapuőrök. Szükség esetén a bejáratnál azonban rendelkezésünkre tudnak bocsátani hosszú, bő szoknyákat.

NAGY METEÓRA: Nyitva naponta: 9.00-13.00-ig, ill. 15.15-18.00-ig. Kedden zárva.
VARLAAM: Nyitva naponta: 9.00-13.00-ig, ill. 15.15-18.00-ig. Pénteken zárva.
AJIOSZ SZTEFANOSZ: Nyitva naponta: 9.00-13.00-ig, ill. 15.15-18.00-ig. Hétfőn zárva.
SZENTHÁROMSÁG KOLOSTOR: Nyitva naponta: 9.00-18.00
RUSSZANU KOLOSTOR: Nyitva naponta: 9.00-18.00
AJIOSZ NIKOLAOSZ KOLOSTOR: Nyitva naponta: 9.00-18.00
kvalcsi nem elérhető   Válaszol idézettel