Isztria legnagyobb városa Pula kb. 60 km-re van Rabactól. Pula már Kr. e. 10. században is lakott volt, az illírek által. A 19. századtól az I. világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének központja volt.
Legfontosabb látnivalója a római amfiteátrum, a maga 112 méteres hosszával, 105 méteres szélességével, amelyet az 1. században építettek. Ez a világ 6. legnagyobb, ma is álló arénája. A létesítmény - ahol hajdan patakokban folyt az ember- és állatvér - közel kétezer év után is impozáns látvány. A 23 ezer néző befogadására képes és mészkőből készült arénában ma koncerteket, és operaelőadásokat tartanak.
A belvárosban sétálva lépten-nyomon római emlékekbe ütközünk: városfal- és színházmaradványok, kapuk, diadalívek, oszlopok, terek, sőt egy komplett római templomot is megcsodálhatunk. Ez az Augustus-templom, melyet az 1. században építtetett Róma akkori császára (Augustus), a római Mars-templom mintájára. Később katolikus templom lett, majd pedig bármilyen hihetetlen, csűrként használták. 1944-ben Pula bombázása idején súlyosan megrongálódott, de később restaurálták.
Az Augustus templom mellett található pulai városházát 1296-ban építtette Vitreus podeszta, akiről a Podeszta-palota nevet kapta az épület. A 17. században átépítették, ekkor reneszánsz homlokzatot kapott. Eredeti formájában csak a keleti oldalát láthatjuk egy sajnálatos tűzvész eredményeképp.
A Sergius diadalív (az Aranykapu) Kr.e. 31-ben épült és a városkapuval szemben fekszik, szinte bejáratként szolgál Pula óvárosának szűk utcáiba. Salvia Postuma Sergi építette a saját pénzéből, ajándékul három családtagjának, akik akkor fontos szerepet töltöttek be Pula életében.
A Mária Mennybemenetele Székesegyház Pula néhány más épületéhez hasonlóan valóságos stíluskavalkád. Egy római templom alapjaira, román stílusban épült, majd a 15. században átépítették. Gótikus részek, és a klasszicizmus jelei is felfedezhetők benne. Évszázadokig építették, számtalanszor átépítették és bővítették, a legidősebb része a 4. századból maradt fenn. Tornyát a 17. század második felében húzták fel, melynek építéséhez szégyenszemre az Amfiteátrum köveit használták fel.
|