Megjöttünk Tonale-ből, a síelésből. Hát nem is tudom. Tudok mondani jókat, és rosszakat is.
A rosszak:
A sílifteknél sokszor hosszú sorok voltak, amit kulturált várakozás helyett türelmetlen lökdösődéssel és tolakodással töltöttek.
Az éttermekben is elég nagy tömeg volt, ami nem lett volna baj. Csakhogy először a pénztárnál kellett sorba állni, kifizetni a kaját, majd újra sorba állni a kiszolgáló pultnál. Itt a másik probléma az volt, hogy nem beszélt senki sem angolul, sem németül, tehát mi nehezen boldogultunk a rendeléssel. A másik gond a már említett tolakodás és lökdösődés. Aki hangosabban ordított, az rendelt először, így én többször is vagy fél órát töltöttem a sorban, mert nem sikerült hangosan mutogatnom, mit kérek.
Mi sí-futni is szoktunk, így örömmel láttuk, hogy van erre is lehetőség. Csak azt nem tudta megmondani senki, hogy hol kell oda belépőjegyet venni. Még a síbérlet árusító helyen is félretájékoztattak minket. Azt már nem is említem, hogy nem tudták, mi az a sífutás. Azért sikerült megoldani a problémát egy nap tilosban síelés után.
A sícentrum Tonaléban két részből áll, és köztük elég nagy szintkülönbség van. Ponte di Legnoban sajnos csak hóágyúzott hó volt, ami kissé jegesre fagyott, és a nap sem sütött oda. Kár, mert az erdőben kanyargó pályák nagyon jók voltak, csak én eléggé fáztam, és a hó sem volt az igazi. Itt egy bajom volt a pályákkal, hogy nagyon gyakran keresztezték egymást, sajnos merőlegesen, így nem lehetett igazán száguldozni.
És már át is tértem a jó részekhez.
Tonale egy igazi síparadicsom. Szinte minden szállás pályaszállás, és akármerre néz az ember, gyönyörű hegyeket lát. Az időjárás csodálatos volt. Az első napot leszámítva ragyogóan sütött a nap, fantasztikus, 1,5-2 méteres hó volt mindenhol. Arra síeltünk, amerre csak akartunk. Ezt ki is használtuk.
Ami nagyon tetszett, hogy reggel korábban nyitottak a liftek, este később zártak, mint Ausztriában vagy Szlovéniában, így ugyanazon az áron két órával többet síelhettünk.
Összességében nagyon jól éreztük magunkat. Kihasználtunk minden lehetőséget a sportolásra. Egész napos lesiklás után még sí-futottunk, úsztunk és a fitnesztermet is meglátogattuk. Este néha sétáltunk a faluban, ahol ingyenes szabadtéri korcsolyapálya is volt, kivilágítva, ráadásul zene is szólt.
|