Ahogy közeledik a nyár, úgy gondolok egyre többet az elmúlt nyaralásaimra. Főleg, mivel az idén nem megyek sajnos.
Érettségi után voltam életemben először Horvátországba. Ez volt az első, hogy felnőttek nélkül, csak barátokkal utaztam. Egy Budapest-Rijeka vonattal utaztunk, és csak annyit szerveztünk meg, hogy hazafelé is legyen jegyünk. Rijekába érve gyalog elindultunk a tengerparton kempinget keresve, így értünk el majdnem Opatija mellé. pár napig nem is csináltunk semmit, csak strandoltunk, esténként meg besétáltunk a városba. Mikor meguntuk a dolgot, összecsomagoltunk mindent, és visszagyalogoltunk Rijekába. Városnézés után felszálltunk egy buszra, ami Krk szigetre vitt minket. Azon azért meglepődtünk, hogy a hátizsáknak is buszjegyet kellett venni. A szigeten aztán körülnéztünk rendesen. Átgyalogoltunk Punatba és Baskába is egy egy napra. Az azért nem volt semmi út. 40 fokban, 0 árnyákban mentünk az országúton, de a kedvünk nagyon jó volt. Már nem emlékszem, melyik városban, de az egyik étterem udvarán este élőzene szólt. A mi pénztárcánkhoz drága volt, ezért leültünk elé, és onnan hallgattuk a zenét. Aztán egyszer csak nekiálltunk táncolni. A horvátok nagyon jó indulattal néztek minket, majd beálltak közénk, és fél óra múlva szenzációs utcabál volt az étterem előtt. Nagyon jól éreztük magunkat. Nagyon közvetlen, kedves emberek voltak a szálloda alkalmazottai is, akik szintén nem balhéztak miattunk. Úgy tűnt, ők is jól érzik magukat ha vidám a nyaralóközösség. Nagyon szép élmény volt az egész hét. Szívesen visszamennék oda még egyszer.
|