[kvalcsi]

Szia Andi5!

Port El Kantaouniban voltunk az El Mouradi Palm Marina***** hotelben ultra all inclusíve ellátással a Taurus Reisen utazási iroda szervezésében.

Ide másolom a 2010-es beszámolóm:
Összegezve:
- Ár-érték arányban kiváló, főleg az ellátás miatt!!!!!!
- Csodálatos, fehér homokos, tiszta tengerpart és tenger. Sajnos néha előfordultak apró medúzák is, amikor kicsit lehült az egyébként kb. 28°C-os víz. Egyébként nem vészes a csípésük, de szerintem nem is igen lesznek már, mert csak a nagyon melegvizet szeretik.
- Isteni kaják, italok.
- Kifogástalan személyzet (egy-egy TND ellenében)
- Nagy tisztaság
- Szobák (legalább is a mienk) kicsit lepukkant az 5*-hoz képest. Ez európai mércével 3-4*-os. Nagyságra jó nagy szobák, de a matracokat cserélni kellene, mert bizony "puklisak".


2010. augusztus 25-én hajnali 5:20-kor értünk ki a Ferihegyi reptér 2/B termináljához, azaz 20 perccel korábban a megadott időpontnál, hogy elrepüljünk Tunéziába és kipihenjük magunkat a Port El Kantaouiban lévő El Mouradi Palm Marina szállodában.
Ledöbbentem, hogy milyen sokan vannak a reptéren. Sokat repültem már, de ennyien még nem sosem voltak. Nem is találtunk kocsit, melyre a bőröndöket felrakhattuk volna. Kellemes meglepetésként ért viszont, hogy a Taurus Reisent képviselő hölgy már ott volt és adta át az utiokmányokat. A chekkolásra viszont várni kellett kb. fél órát. Mivel bőven volt még időnk a 7:10 percre kiírt beszállásig, elmentünk meginni egy kávét ami aranyárban volt (500,-Ft/db) és vettünk újságokat. Ekkor még nem is sejtettük, hogy a máskor gyorsan lezajló személyi ellenőrzés milyen sok időt fog igénybevenni. 6:20-kor álltunk be a sorba az átvilágításhoz, de csak egy kapu volt nyitva, így 7:15-kor sikerült túljutnunk rajta. Igaz, ebben benne volt az is, hogy két angol pár soron kívül előrement, mondván lekésik a gépüket. Ez még nem lett volna probléma, de minden csecse-becse rajtuk, a hatalmas hátizsákokat is kipakoltatták Velük. Az egyik csaj nem tudta levenni a karkötőjét kb. 10 percig, így már többen ajánlották, hogy vágják le a kezét, hogy haladjunk végre.
A gépünk éppen ezen torlódások miatt csak 8:00-kor tudott felszállni, ekkorra sikerült mindenkinek elfoglalnia a helyét.
A repülés zavartalan volt, az ellátás felejthető. Ami viszont pozitívum, hogy nagyon jó áron lehetett a gépen kapni euróért italokat, cigiket. Mi is vettünk, mert Tunéziában ramadánkor nem lehet kapni üzletben alkoholt, még a General Magazinban sem.
Az alig pár hónapja átadott, modern és csendes Enfidha-i reptéren landoltunk ahol Enikő a telepített idegenvezető várt ránk. Őt ismertük már, hiszen 2004-ben is Ő volt az idegenvezetőnk első tunéziai utunknál. Nagyon segítőkész, kedves és nagyon nagy tudású hölgy, aki 10 éve él Tunéziában.
A kb. 30 perces transzfer után megérkeztünk a szállodánkhoz. Meglepően sokan voltunk akik ebbe a hotelbe jöttek, hiszen csak a mi buszunkról vagy 20-an és egy teljes kb. 50 fős busz Szombathelyi csoporttal. A csomagokat londínerek vitték be a hotel hatalmas előtérbe, ahol a recepció van. (csomagszoba nincs, de nyugodtan ott lehet hagyni a cuccokat, senki nem nyúl hozzájuk). A karszalagot rögtön megkaptuk, a szobákra viszont 13:00-ig várni kellett.
Nagy gondot nem okozott, hiszen enni és inni már lehetett a recepció alatti bárban, sőt 12:30-tól ebédelni is a recepciótól jobbra lévő étteremben. Vikiékkel akit egy hellasz.hu-s találkozóról személyesen ismertünk, kellemesen eltöltöttük az időt. Míg vártunk a szobánkra, beváltottunk eurót tunéziai dínárra, a recepciónál lévő pénzváltónál, hogy egy-egy TND-t tudjunk adni jattnak, mivel ez jó szolgálatot tesz a még figyelmesebb kiszolgálás érdekében.
Végre pontban 13:00-kor (elötte 5 perccel próbálkozott a párom, akkor még nem) megkaptunk a 235-ös szoba kulcsát. Jattot nem adtunk, mondván előbb megnézzük milyen a szoba. Egy londíner hozta a bőröndöket és mutatta az utat. Kicsit fura volt, mert először felmentünk egy lifttel a 4. emeletre, majd egy folyosón át egy másik lifthez, amivel lefelé mentünk az első emeletre. A szoba a magasabb épületszárnyban volt, ha szemben van a tenger akkor a jobb oldalon. A szép nagy szoba a medencékre és a tengerre nézett, szőnyegpadlós, hatalmas fürdőszoba bidével, fürdőkáddal (mini tusfürdők, hajsamponok, szappanok és fürdősapka is volt), külön WC, az előszobában beépített szekrények (polcos, akasztós – vállfák is, kb. 10db). A szoba 3 ágyas, televízióval (magyar adó nincs), 2 fotellel és dohányzóasztallal, éjjeliszekrénnyekkel, minibárral melyet ingyenesen minden nap feltöltöttek ásványvízzel és üdítőkkel (sör nincs). Az erkélyen műanyag bútor és egy rozsdás ruhaszárító (csipeszt vinni kell itthonról, mert az nincs). Naponta volt takarítás, ágynemű és törölközőcsere. A klíma egyénileg állítható, mindig működtethető nem csak akkor amikor a szobában van az ember.
A polcos szekrényben van az ingyenes széf, amelynek működösét elmagyarázza a londíner.
Miután kipakoltunk nagyjából, siettünk megkeresni a konferenciatermet, mert 14:00-ra ide volt meghirdetve az utazási iroda tájékoztatója amit a másik idegenvezető Ildikó tartott. Sajnos nem könnyen találtuk meg, mert az egyik alkalmazott rossz információt adott, de lehet, hogy mi értettünk valamit félre, bár beszélünk angolul. A lényeg, hogy a konferenciaterem a recepciótól jobbra található, a nagy érkező csarnokból nyílik.
Masszázsra, pedikűrre, manikűrre (ingyenes), strandtörölközőre (letét: 15,-TND), stb. bejelentkezni a recepciótól balra lévő íróasztalnál ülő fiatalembernél lehet. Itt csak regisztrálnak, időpontot pl. a masszázsra, pedikűrre már a Thalasszó részen lehet a regisztrációs papír felmutatásával. Na ezt is nehezen találtuk meg, mert a tájékoztató táblák hiányoznak általában. Ide szintén a recepciónál lévő nagy csarnokból lehet eljutni.
A recepciótól balra lévő Pianó bárral szemben van egy kisebb terem, ahol az utazási irodák információi vannak. Ebből a helyiségből nyílik egy folyosó melyen keresztül eljutottunk ahhoz a recepcióhoz ahol az időpontot adják. Érdemes már a nyaralás elején bejelentkezni, mert mi is pénteken foglaltunk és csak hétfőre ill. keddre volt szabad hely.

Vacsorához illedelmesen felöltöztünk (párom hosszúnadrág, ing), mivel ki is van rakva az étterem előtt, hogy tilos rövidnadrágban bemenni. A szobaszámunk bemondása után kaptuk a 2 személyes 110-es asztalt, melyet egy kártyára rögzítettek és elhelyezték az asztalunkon lévő tartóba. Mi mindig (reggeli, ebéd, vacsora) ide ültünk. 2 nap múlva már mi sem adtunk annyit a „pompára” mondván a vendégek 95%-a rövidgatyóban vagy bermudában volt.
A kaják isteniek voltak. Hatalmas a választék mindenből. Reggelire kb. 8 fajta felvágott, sajtok, rántotta, tükör, 3 és 5 perces tojás, palacsinta, joghurtok (kókuszos, banános, epres, natúr, stb.), lekvárok tömkelege és még sorolhatnám a sok mindent. Isteni fincsi volt a tejük is, de aki a teát szereti az is válogathat kb. 10 fajtából.
Ebédnél kisebb a választék mint a vacsinál, de bőven van mit a pociba tölteni.
A vacsorák kínálata nem is 5*, hanem 10*. Van minden mi szem-szájnak ingere. Rák, kagyló, tintahal, polip, tengeri hal, fürj pecsenye, nyúl, borjú, bárány, csirke, pulyka, bélszín, sertéshús és akkor a jobbnál-jobb és gusztább sütikről nem is beszéltem. Gyümölcsökből is nagy a választék (isteni édes szőlők, sárga és görög dinnye, datolya, füge, barack, stb.)
Általában mindig ugyan az a felszolgáló, aki kihozza az asztalhoz a kért italokat (víz, üdítő, bor, sör, kávé). Mi minden este adtunk 1 dínárt, cserébe virág volt az asztalunkon, különlegesen hajtogatott hangedli és gyors kiszolgálás.
Az egyik kedvencünk vacsi után a Pianó bár volt (nyitva 17-02-ig). Nagyon kellemes, hangulatos hely, isteni koktélokat ittunk itt. Néha volt zongorista is ami emlékeztetett bennünket a valaha Pesten, a Visegrádi utcában létezett jó hangulatú Rigolettó presszóra.
A Pianó bárból ki lehet menni egy kisebb teraszra, ahonnan jól lehet látni az esti műsort és dohányozni is lehet (a bárban nem).
Az esti műsorok nem igazán tetszettek, de őszintén szólva nem is igen érdekelt minket, mert Vikivel és Lalival valamint az időközben megismert Krisszel és Nikivel jókat nevetgéltünk.

Kétszer elmentünk a Mór kávézóba is, mely abból a belső kis udvarból nyílik, ahol a szökőkút van. Isteni mentha teákat ittunk, de a felszolgáló pasi olyan zord volt, hogy többször nem voltunk kíváncsiak rá. Itt ingyenes ki lehet próbálni a vízipipát is.

A medence isteni klassz. Nagyon tiszta (minden nap „porszívózzák”) és mivel hatalmas, sosem volt zsúfolt. Van külön kicsi gyerekeknek is egy külön medence, de a nagymedence kialakítása is olyan, hogy akár napozni is lehet a lépcsőkön vagy úszni a mély vízben.

Akinek nincs kedve felmenni ebédelni a fő étterembe, az a medence melletti nyitott étteremben ehet, ihat. Igaz, itt nagyon kicsi a választék (étlapról), de nem lehet éhen halni.
Ennek az a baja, hogy csak 13:00-16:00-ig van nyitva. Ez azért bosszantó kicsit, mert asztalhoz csak itt lehet leülni a medence mellett. Van egy beach bár is, ami szintén itt található a medence másik oldalán, de ott nincs egy asztal vagy szék sem. Kár, hogy nem tettek ki párat, mert nem mindenki a medence mellett foglal napágyat magának, így állva kénytelen oltani a szomját a nagy hőségben. Ez a beach bár 9-18 óráig van nyitva és sok fajta ital kapható, üdítők, ásványvíz, koktélok, röviditalok, borok, sör.

A tengerpart csodálatos!!!! Gyönyörű fehér homok, tiszta víz, tiszta, takarított part. A víz aránylag gyorsan mélyül, kb. 15 méter után éri el az 1,20 m-t.
A napágyak, napernyők ingyenesek (A medencénél is). A vastag matracok, klassz, kényelmes fekvést biztosítanak. A pálmafaháncs napernyők stabil tartóoszlopa alatt asztalkák vannak hamutartóval és nagyon sok a szemétgyűjtő edény is. Nincs is eldobálva szinte semmi (egy-két bunkó azért volt, de elenyésző).
Inni is lehet, mert ugyan itt a parton nincs büfé, de felszolgálás igen! Van egy srác akinél rendelhetünk italokat (ásványvíz, üdítők, sör, bor, koktélok). Nem kötelező ugyan, de mi mindig adtunk egy-egy dínárt. Jött is mindjárt ha meglátott bennünket, így nem kellett megvárnunk míg szomjan halunk. A parton ott hagytuk a bérelt törölközőket ha elmentünk kajálni, így biztosítva volt a szabad helyük. Egyébként mindig volt szabad ágy, bármikor mentünk le, akár délben is!

Hazafelé kicsit korán volt az indulás, mert a buszunk 0:30-ra jött értük. Ekkor nem volt londíner aki lehozza a bőröndöket ezért ez a feladat a Páromra és Lalira hárult. Viki és Lali hősiesen virrasztottak mellettünk, hogy búcsút inthessenek egy-egy fehér zsebkendővel. Ők még maradtak egy hétig és élvezhetik a szuper jó időt (nappal, árnyékban kb. 35°C) valamint az osztályon felüli kajákat.
A reptérre érkezve bementünk a legnagyobb Duty Free shopba, hogy vásároljunk tunéziai italokat ajándékként 2 dl-es kiszerelésben. (ekkor még nem tudtuk, hogy van másik is ami ugyan sokkal kisebb, de ott legalább nagyobb a választék.) Sajnos nem volt csak literes, így magunkat leptük meg egy üveggel. A reptéren bóklászva viszont páromnak feltűnt, hogy a „szombathelyi különítménynek” megmutatták azt a picike boltot ahol volt datolya pálinka 2 dl-es kiszerelésben. Gyorsan arra vettük mi is az irányt, de olyan hatalmas sor volt és persze pálinka sem volt már, hogy ott hagytuk az egészet. Később látva párom nagyon rossz kedvét, hogy nem sikerült vennünk ajándékot a haveroknak, meggyőztem Őt, hogy menjünk vissza körülnézni. Valószínűleg mostanra tettek még ki a boltban, hiszen hiába vitték nagy mennyiségben a páleszt, nem valószínű, hogy csak ennyi volt a készletük. A repülő pontosan indult, ottani idő szerint 3:20-kor. Budapesti lakásunkba kb. 9 órakor értünk, mert bizony nagyon sok időbe telt (kb. 45 perc) míg Ferihegyen megkaptuk a poggyászunkat. Nem is értettük igazán, hogy miért ez a lassúság, hiszen alig jött gép ekkor. (Ma sem tudjuk mi volt ennek a példátlan lassúságnak az oka.)