Utazás Fórum  

Vissza   Utazás Fórum > Európa > Délkelet-Európa > Görögország


Válaszol
 
LinkBack Téma eszközök Keresés ebben a témában Megjelenítési módok
Régi 2010-10-11, 11:07   #1 (permalink)
Szenior tag
 
Csatlakozott: 10-08-12
Összes hozzászólás: 171
Hírnév szint: 8
kvalcsi már tett lépéseket hírnevének öregbítése felé.kvalcsi már tett lépéseket hírnevének öregbítése felé.kvalcsi már tett lépéseket hírnevének öregbítése felé.kvalcsi már tett lépéseket hírnevének öregbítése felé.
Alapbeállítás Miszta, a halott város

MISZTRA/BEVEZETŐ

A bizánci halott város Misztra, a Peloponniszoszi-félsziget Lakónia nevű tartományában található. Spártából zöldellő kertek, olajfák között vezet az alig 6 km-es út a Tajghetosz lábához. A növényzet mind ritkásabbá válik, és a hegy közelről felfedi tátongó hasadékait.
Az egyik ilyen szakadékot sokan a Kaiadasznak tekintik, ahová a spártaiak a halálraítélteket letaszították, és ahonnan Arisztodémosz, a messzénaiak vezére, egy róka farkába kapaszkodva menekült ki. Misztra kastéllyal megkoronázott, vadregényesen romos vára kúp alakú kőszirthez tapad. Neve a mezithrasz görög szóból származik, ami „krémsajtkészítőt” jelent, vélhetőleg azért, mert e sajtféleség alakja ugyanúgy kúpot formáz, mint a misztrai hegy.

MISZTRA TÖRTÉNELME

Misztra történelme ott kezdődik, ahol Spártáé megszakad. A XIII. század derekán a francia bárók és lovagok az Evrótasz völgyét is elfoglalták. A faluvá satnyult Spárta közelében a Tajghetosz-hegytől meredek szakadékkal elválasztott magányos sziklára Guillaume de Villehardouin bevehetetlen várat építtetett. Nemsokára azonban a bizánciak fogságába esett, s váltságdíja Misztra várának átadása volt. Ettől az időtől, pontosabban 1262-től kezdve a törökök megjelenéséig görög kézen maradt.
A misztrai várkastély lábánál az évtizedek során lassan egész városka nőtt ki a földből.
1348-tól önálló tartományi főváros rangjára emelkedett, s ettől kezdve szokássá lett, hogy a császár valamelyik fiát vagy öccsét nevezik ki a tartomány despotájává, azaz kormányzójává.
A császári családdal együtt a szellem emberei is beköltöztek Misztra falai közé. Különösen a XIV. század végén hatalomra került Palaiologoszok vették magukat körül művészekkel és tudód literátorokkal. A XV. században Misztra lett az európai hatásokat asszimiláló, s egyben bizánci kultúrát nyugatra közvetítő és reneszánsszal rokon szellemi áramlatok központja.
A híres neoplatonista filozófus, Ghemisztosz Plethón is Misztrában működött, és Európa-szerte nagy tekintélynek örvendő iskolát alapított. A hanyatló és gyengülő bizánci birodalomban, a törökök által fenyegetett Konstantinápolyból egyre többen menekültek az Evrótasz völgyébe, és a biztonságosnak tartott városba. Misztra Konstantinápoly bukása után még tartotta magát egy ideig, de belső ellentétektől meggyengülve, végül 1461-ben kénytelen volt meghódolni, és mint a moreai pasalik központja folytatta életét. A filozófusok és a költők elmenekültek, megszűnt a fényes udvari élet is, de a mesteremberek és a messze földön híres selyemszövők és földművesek ott maradtak. Évszázadokon át csendes, eseménytelen volt a város élete. Amikor egy negyed század múlva, 1687-ben megjelentek Morosini zsoldosai, még több mint 40000 lakosa volt Misztrának.
A nemzeti függetlenségért fellángoló harcok magukkal ragadták a várost. 1770-nem, az un. Orlov-felkelés idején egy időre lerázta magáról a török igát, de a török zsoldban harcoló albánok néhány hónap múlva visszafoglalták és felgyújtották. A lakosság azonban rövid idő múlva újjáépítette. Fél évszázaddal később, a szabadságharc első éveiben Ibrahim pasa egyiptomi csapataival ostromolta eredménytelenül Misztra erődjét. Kudarcának dühét a városon töltötte ki. Gyújtogatva és fosztogatva vonult el a vár falai alól, s Misztrát teljesen tönkretette. Mindössze egy-két kolostorban maradt élet, majd e század elején tudósok és régészek bolygatták meg a halott város nyugalmát.
Ma a templomok falairól, a bibliai jeleneteket ábrázoló freskókról ismét élénk színekben tekint le ránk egyházatyák, főurak és katonák mellett, Breughelt idéző mozgalmas tömegjelenetekben a misztrai nép. A templomok, kolostorok helyreállítása azóta is folyik.



MISZTRA LÁTNIVALÓI

Misztra a domb északi és keleti lejtőjére épült, és tulajdonképpen falakkal elhatárolt három „kerületre” tagolódik. Az alsóvárosban álltak a nagy templomok és kolostorok, valamint a polgárok házai. A fölötte húzódó platót a felsővárost, főurak előkelő negyede foglalta el, középpontjában despota palotájával. Végül a hegycsúcsot a XIII. században épült kasztró bástyái és tornyai veszik körül. Misztra megtekintése legalább 4-5 órát vesz igénybe.
A bejárat közelében antik márványszarkofágból átalakított kis kút és egy taverna áll.
Balra található az alsóvárosban a sziklák közé épült Perivleptosz-kolostortemplom.
A XIV. század derekán épült és a terep adottságai miatt különös alaprajzú templomot több szép freskó díszíti. A központi kupolában a jóságos és kissé merengő arcvonású Pankrátort angyalok és próféták kara veszi körül. A főhajó apszisának freskóján a Szűzanyát látjuk trónusán, ölében a Fiúval.

Tovább kaptatunk felfelé a hegyoldalban, és északi irányban folytatjuk sétánkat. Útközben látjuk a Frangopulosz-ház XV. századi homlokzatát, jobb kézre a Kiriaki-kápolnát.
Következő állomásunk Misztra büszkesége, a legszebb vonalú bizánci templomok egyike, Pantanassza zárdatemploma. Karcsú tornyának gótikus hatásokat sejtető ívei, az oldalhajók fölötti kupolák pirosló gombái szépségükkel és eredetiségükkel nyomban felhívják a figyelmet. A Mindenség Királynője, ez a neve az 1428-ban Jannisz Frangopulosz udvari miniszter által alapított és mindmáig működő zárdának. Az erődszerű falak között a zárda udvarát karcsú ciprusfák és leanderbokrok szegélyezik.
A templom a keleti és a nyugati egyházi építészet egyesítésének szándékáról tanúskodik.
Alaprajza a nyugati típusú háromhajós bazilikáéra emlékeztet. Felső része viszont ötkupolás elrendezésével már bizánci ihletésű. Ugyanerről a törekvésről tanúskodik az épület külső díszítése is. A gótikus hatásra valló harangtorony mellett, a falakon bizánciasan váltakozó tégla és kőrétegeket láthatunk, az apszisoknál pedig a vízszintes párkányzatot. Az egymástól féloszlopokkal elválasztott vak és igazi ablakok egymás fölötti koszorújának eredetiségét a párkányzat alatt végigfutó színes girlandsor különösen hangsúlyozza.
Az épület külső képét más érdekes építészeti elemek is színesítik. A narthex előtt és a déli oldalon karcsú oszlopos csarnok húzódott. Az utóbbi ma is hangulatos eleme az épületnek.
A templombelsőt freskók díszítik. A festmények alsó sávja rossz állapotban maradt meg, viszont az emeleti szintet borító kompozíciók oldottságukkal, mozgalmasságukkal, élénk színeikkel a bizánci festészet nagy teljesítményei közé tartoznak.

A zárda után az út kettéválik, s bal kézre vezető ágán a felsőváros Monemvaszia kapujához jutunk. A jobb oldali ágon továbbmenve viszont megismerhetjük az alsóváros legfőbb nevezetességeit.
A domboldalban vezető úton a XIV. században épült Evanghelisztria hívja fel magára a figyelmet, magas dombon ülő, karcsú kupolájával, továbbá fülke és ablak váltakozásainak ritmusával. A temetőkápolna festményei erősen megrongálódtak, viszont épek és érdekesek kőfaragványai.
Az északabbra álló Ajii Theodóri-templom Misztra legrégibb templomai közé tartozik.
A XIII. század utolsó évtizedében épült a daphni kolostortemplom mintájára. Nagyméretű és egyetlen központi kupolája a tömzsi épületet méltóságteljessé, de kissé nehézkessé is teszi.
Falfestményei jórészt elpusztultak. Egy öles léptű angyal és két katonaszent elmosódott képe maradt csak az építkezésnél jó évszázaddal később keletkezett freskókból.
Északnyugatra kissé távolabb áll az Odijitria, más néven Afendikon-templom. Az Ajii Theodórival egyetemben a hajdan dúsgazdag Vrondochion-kolostorhoz tartozott, de valamivel későbbi, és nem is hasonlít rá. Eleganciájában érezhető a nagyságra és fényűzésre való tudatos törekvés. A templomot kolostorcellák és a közös étkezőhelyiség maradványai övezik. Itt alkalmazták először Misztrában a Pantanasszánál is látott belső térszerkezetet.
Az épület eredetiségét fokozza a narthex két oldalának toronyszerű építménye, a különálló harangtorony és a három oszlopcsarnok (ebből ma már csak a déli van meg). Az épületrészek és tornyok bámulatos összhatása különösen a dombról, fentről nézve érvényesül igazán.
Eltér a hagyományostól a templom külső díszítése is. A szokványos kő és tégla rétegváltást közbeiktatott terméskő tömbök teszik változatosabbá. A templom belsejében lévő alsó falsíkokról eltűnt a hajdani márványborítás. A földszint freskói szentatyákat ábrázolnak. A narthex bejárati ajtaja felett Máriát látjuk a gyermek Jézussal, két oldalt Szent Joachim és Szent Anna áll. A narthex freskói Krisztus csodás tetteit ábrázolják. A narthexből két kis oldalkápolna nyílik. Az északiban nyugszik a templomalapító Pachomiosz archimandrita és I. Theodórosz helytartó. Mindkettőjüket falfestményen láthatjuk viszont. Pachomiosz tárden állva ajánlja fel Máriának a templomot. A despotát egyházi öltözékben, püspöki és szerzetesi ruhában két freskó örökíti meg. A délnyugati kápolna félhomályában, a sérült kupola középpontjából kisugárzó glóriával négy angyal, mintha a kolostor kiváltságait biztosító császári bullákat akarná megvilágítani. Délkeleten egy másik kis oldalhelyiség falán az Utolsó vacsora freskója meglehetősen rossz állapotban maradt meg.

A romváros bejárata felé visszavezető úton, bal kéz felől áll piros cseréptetős kupoláival az Ajiosz Dimitriosz-székesegyház. Lakedaimonia érseke, Nikiforosz Moszchopulosz építette 1305 és 1315 között. A Szent Demeternek szentelt templom eredetileg háromhajós bazilika volt, csak jóval később, a XV. században emeltek fölé kereszt alaprajzú emeletet, közepén kupolával. Az átalakítás következtében az eredetinek nagy része tönkrement.
A templombelső falfestményei többnyire a XIV. században készültek, és konstantinápolyi, illetve helybéli, és az ún. krétai iskola nyomdokain járó különböző mesterek munkái.
Az utóbbiak hatása leginkább a narthex Utolsó ítéletén és a Krisztus életét ábrázoló jeleneteken ismerhető fel. A helyi iskola provinciális ízei az északi falsíknak Szent Demeter és Szent Anarjirisz képein fedezhetők fel. A konstantinápolyi fetézeti irányzatot a Krisztus csodatételei című képen tanulmányozhatjuk. A kupola alatt a padozatban egy finoman cizellált keret a bizánci kétfejű, kiterjesztett szárnyú sas reliefjét fogja közre. A hagyomány szerint a vésett kőlapon állott Konsztantínosz Palaiologosz, amikor 1449-ben császárrá koronázták. A székesegyház udvarát a völgy felöli oldalon oszlopos körfolyosó övezi három oldalról. A negyedik, keleti oldalt nem zárták le az Evrótaszra néző panoráma kedvéért.
A templom északnyugati oldalát egy másik, szintén boltívekkel keretezett kis udvar szegélyezi. Innen nyílik a múzeum, amelyben főleg Misztra kőemlékeit gyűjtötték össze.

A felsővárosba a Monemvaszia kapun át juthatunk be. A Porta Monemvaszia, vagyis az Egyedüli bejárat nevű kaputorony masszív boltíve alól érdemes egy pillantást vetni a kolostorok, templomok szellemvárosára, és megpihenni egy kicsit. Elég fárasztó az út idáig is, és még nincs vége.

Ezután egy XV. századi erkélyes úri lak, egy romos török mecset mellett elhaladva érünk a despota palotájának udvarába, mely kb. 500 méter magasan található. A hajdani tágas díszudvart ma gyom veri fel, s a palota két szárnya romokban hever. A nyugati épület masszív tömbjén az árkádok ívelését és a hatalmas ablakokat keretező stukkódíszt már csak nyomokban láthatjuk, az emelet beomlott. Így is észrevehető azonban, hogy a első emeleten egyetlen, 30 méter hosszú csarnok volt, a despota trónterme. A fal közepén most is látszik a trónszék fülkéje. A keleti szárny egy része korábban, a frank korban épült. A több kisebb lakosztályban a hercegnő és udvartartása lakott. Homlokzatán teljes hosszúságban boltívek által alátámasztott erkély húzódik.
Félúton a palota és a 600 méter magasan álló kasztró között, az ösvénytől déli irányban emelkedik az Ajia Szofia-templom, kis oszlopcsarnokával, ahonnan gyönyörű kilátás tárul a szemünk elé. A templomot a XIV. század közepén Morea első despotája, Manuel Kantakuzinosz építtette. A despoták házikápolnaként használták. Többen ide is temetkeztek.
A templomban és a hozzá csatlakozó két kis kápolnában a török kor mészrétege alól több freskót is sikerült feltárni, többek között az Imádkozó Mária, Mária gyermekkora, Krisztus-fej, Angyali üdvözlet, Feltámadás, stb. Érdekes a templom belső padozata és az ikonosztáz kőfaragványainak sok töredéke.
Az Ajia Szofia közelében tekintélyes külsejű, emeletes építmény áll. A helybéliek Kis palotaként emlegetik. Valójában a tornyos és földszintjén erődszerű épület udvari előkelőségek rezidenciája lehetett.

Végül felérkezünk a frank várhoz, a romantikus hangulatú kaszróhoz, melyet Guillaume de Villehardouin építtetett, de mind a bizánci, mind a török időkben sokat alakítottak rajta.
A várból kivételes panoráma nyílik a környékre, és lenyűgöző, kicsit hátborzongató látvány letekinti a Tajghetosz hegyvonulatára. Megéri a hegymászás fáradságát, nem szabad kihagyni.
kvalcsi nem elérhető   Válaszol idézettel
Régi 2010-10-15, 15:40   #2 (permalink)
Szenior tag
 
Csatlakozott: 10-08-12
Összes hozzászólás: 171
Hírnév szint: 8
kvalcsi már tett lépéseket hírnevének öregbítése felé.kvalcsi már tett lépéseket hírnevének öregbítése felé.kvalcsi már tett lépéseket hírnevének öregbítése felé.kvalcsi már tett lépéseket hírnevének öregbítése felé.
Alapbeállítás

Fárasztó felmászni a várba, de szerintem megéri.
Csatolt kicsinyítések
miszta-halott-varos-tn_1kep039.jpg   miszta-halott-varos-tn_1kep040.jpg   miszta-halott-varos-tn_1kep042.jpg   miszta-halott-varos-tn_1kep043.jpg  
kvalcsi nem elérhető   Válaszol idézettel
Hirdetések
Válaszol

Címkék
Görögország, Misztra, Peloponnészoszi-félsziget, Peloponniszoszi-félsziget



Jelenlévő aktív tagok böngészik ezt a témát: 1 (0 tag és 1 látogató)
 
Téma eszközök Keresés ebben a témában
Keresés ebben a témában:

Részletes keresés
Megjelenítési módok

Hozzászólás szabályai
nem indíthatsz új témát
nem válaszolhatsz
nem csatolhatsz
nem javíthatsz hozzászólást

BB code is bekapcsolva
Pofik bekapcsolva
Az [IMG] kód bekapcsolva
A HTML kód kikapcsolva
Trackbacks bekapcsolva
Pingbacks bekapcsolva
Refbacks bekapcsolva



A pontos idő 14:49 , a GMT +1 időzóna szerint.


Powered by vBulletin® Version 3.8.4
Copyright © 2000 - 2017, Jelsoft Enterprises Ltd.