Evia

[kvalcsi]

Evia szigete Boetia és Attika partjai elött fekszik. Evia Görögország második legnagyobb szigete, Athéntól északra húzódik a part mellett. Egy földrengés választotta le valamikor a szárazföldtõl és most Halkisznál (Halkida) egy rövid híd köti össze vele. Hossza 180 km, szélessége 7 és 50km között változik. Lakosainak száma kb. 170.000. Evia nagyrészt hegyes, de kevés síksága is van. Az egész sziget gazdag erdõállományban és olajfaligetekben. A sziget fõvárosa Chalkis (88 km-re van Athéntól), az Eupiros tengerszorosnál fekszik. Régi idõk óta ismert az igen erõs árapályáról, mely a csatornán 4-16 csomó sebességgel ömlik át, és iránya minden hatodik órában változik. Chalkis egy hatalmas és fontos városállam volt a régi idõben, és stratégiai fontossága volt a bizánci, velencei és török megszállás alatt. Ma is szép város a sok régi középkori rommal és maradvánnyal.
Eritrea (23 km-re van Chalkistól) egy festõi kisváros érdekes õsrégi romokkal és színházzal. Múzeumában vázák és egyéb leletek találhatók.
Amarynthos (8 km-re Eritreától) egy lebilincselõ község, mely egy idilli öbölnél fekszik.
Lepourától (mely Amarynthostól 23 km-re van) az út észak felé fordul, és az úgynevezett "Égei balkonnál" végzõdik.
Kymi volt az elsõ görög városállam, mely a gyarmatosítóit Itáliába küldte, akik ott Nápoly városát alapították.
Lepourából az út másik ága délfelé vezet, melynek során átvisz a szép Krieza, Styra, Maramari és más községeken, és a Karystos városánál végzõdik, mely Evia legdélibb kikötõje (128 km-re Chalkistól). Itt található többek között a híres velencei "Castel Rosso" vár, azonkívül innen lehet elérni az Ochi hegyek szépségeit.
Egy másik út Chalkistól a festõi Steni községbe (33 km) vezet. Ez lehet egy mászótúra kiindulópontja a Dirfis hegyre (fantasztikus erdõkön és szakadékokon át).
Nagyszerû kirándulás lehetséges Chalkistól északnyugatra. Prokopi mellett egy lenyûgözõ völgy van.
Mantoudi és Limni a hegyvidék, és tengerpart kellemes kombinációja.
Istiaián az út eléri a Kap Artemissiont, mely híres tengeri csata színhelye volt a görög és Perzsák között dúló háborúnak kr.e. 480-ban.
Ismert gyógyhely Edipsos (Chalkistól 127 km-re), mely kompokkal is megközelíthetõ Arkitsa és Glifadán keresztül a szárazföldrõl. Az út Chalkistól északra gyönyörû erdõs, a dombokon platán, oleander, eper és diófák találhatók.
Prokopi egy völgyben fekszik, melyben Lord Byron is járt.

Evia szigetén még 2000-ben jártam. Glifából komppal mentünk át, de megközelíthetõ a délebbre lévõ Halkisnál egy hídon is.Nagyon csendes, szép zöld sziget. Még nem egy felkapott túristacentrum, mint Korfu vagy Kréta. Aki pihenésre vágyik, annak kimondottan ajánlani tudom. Pefki (itt volt a szállásunk) a sziget északi részén fekszik. Tengerpartja inkább kavicsos, de azért a kikötõ környékén akad homokos rész is. A tengerparti sétányon tavernák, üzletek váltják egymást. A falucska egy enyhén emelkedõ domboldalon épült, kimondottan szép a fekvése. Hajóval át lehet menni Skiathos szigetére, amely igazi görögös sziget. Evián belül érdemes ellátogatni Edipsosba, ahol egy fizetõs strandnál 70-90°-os víz zúdul alá egy szikláról a tengerbe. Limnit is meg kell nézni, nagyon bájos település.

Agios Georgios egy kis halászfalu, Evia legészakibb csúcsán található. Vendégszeretõ falu, gyönyörû tengerparttal, kristálytiszta vízû tengerrel.
A tenger vakító kék színe vegyítve a fenyõfák zöldjével elvarázsolják az odalátogatókat. Alig 26 km-re Edipszosztól, ami amfiteátrumszerûen épült, és festõi kikötõje biztonságos védelmet nyújt az odaérkezõ hajóknak. Ideális üdülõhely a természet háborítatlan csendje után vágyóknak, a halászást, és a tengeri inyencségeket kedvelõknek. Remek kirándulási lehetõségek nyílnak Athénba, Delfibe, Szkiathosz szigetére.
Agios Georgios egy új település, elsõ lakóházai alig 50 évvel ezelõtt épültek, lakói halászok voltak. Eleinte Agios Georgios Lihada kikötõje volt. A környék gazdag történelmi multtal rendelkezik. Nevét Hercules barátjától Lihastól kapta , akit a Kineo foknál Zeusnak áldoztak fel. Lihas a tengerbe zuhanva egy csoport szigetet alkotott, a helybeliek Lihadonisziának nevezték el.
Történelmi dokumentumok arról tesznek említést, hogy az i.e. XIII. és XIV. században mükéneiek laktak ezen a területen. A helyiek egy eltûnt városról beszélnek. A megmaradt romok a velencei és a frank korszakot idézik.
Agios Georgiosban mindenhol vannak szabad strandok, melyek keskenyek és kavicsosak. A várostól kb. 5 km-re Gregolimano Beach homokos strandja található. Itt a part széles és homokos, fenyõerdõvel szegélyezett. Napernyõk, napágyak bérelhetõk június közepétõl szeptember közepéig. A strandon büfé is üzemel, ahol hûtött italok, halak, és frissensültek is fogyaszthatók.
Kavos Beach 5 km-re északra található kavicsos partszakasz. Itt a víz sekély és krisztálytiszta. Itt is bérelhetõk napágyak és ernyõk, valamint a büfé is üzemel a parton.
Mind két partszakaszra térítés ellenében, min 15 fõ esetén transzfer igénybevehetõ a városból.

Búvárkodásra az Edipszó és Limni közötti részek igazán alkalmasak, különösen Rovies falu és Chronia falu, ahol fürödni is lehet, de búvárkodni is. Pefki körül is akadnak öblök, ahol búvárkodni lehet.

Halkida

A valaha nagyhatalmú antik Chalkisznak mára nyoma veszett. A szárazföldrõl az Evriposz-szoros fölött átívelõ 40 méteres hídon áthaladva érkezünk a modern, forgalmas, nagyvárosias településre. A szûk tengerszorosban mindmáig ismeretlen fizikai okokból naponta 8-10-szer is változik a szemmel is látható sebes sodrású tengeri áramlat iránya. A hagyomány szerint, Kr. e. 322-ben Chalkiszban hunyt el Arisztotelész. A nagy gondolkodó kétségbeesésében a szoros vizéba vetette magát, mert képtelen volt a talányos jelenség okát megmagyarázni.

A régi negyed (Kásztró) a városközpontban terül el. Néhány bizánci, velencei és török kori mûemlék látható itt. Bizánci az Ájiá Paraszkevi-bazilika, amely a 6. századból származik és a 12. században gótikus katolikus egyházzá alakították át. A velencei idõkbõl származik a jelenleg börtönként mûködõ kormányzói palota. Török kori a városra nézõ, magas dombon épült 17. századi Karababa-erõd, egy boltíves vízvezeték szakasza, és a Bizánci Múzeumnak berendezett mecset, valamint az elötte álló márvány ivókút.
A Régészeti Múzeumban sok látnivaló van. Itt állították ki az eretreiái és a kárisztoszi ásatások során elõkerült legszebb darabokat.