Keszthely

[Katalin]

Bár Keszthelyről elsőként talán a Festetics-kastély jut eszünkbe, kezdjük a még régebbi emlékekkel. Tekintettel arra, hogy a Balaton három természetes átkelőhelye, Tihany, Balatonhídvég és Fenékpuszta közül ez utóbbi itt található a közelben, a környék átmenő forgalma régtől fogva számottevő volt. A területet Kr. e. 15-ben a rómaiak hódították meg, akik a IV. század közepén Pannonia provincia egyik legnagyobb erődítményét építették fel e helyen. Innen, a latin „castellum” (erőd) szóból származik Keszthely neve. A 377 x 358 méteres alapterületű, 44 külső kerek toronnyal és 4 belső kaputoronnyal ellátott erőd falai 2,6 méter széles alapozáson álltak; az építkezéshez mintegy 85 000 m³ követ használtak fel. Az erőd mellett haladó fontos kereskedelmi és hadiutak egyike Pannonia székhelyét, Aquincumot (ma: Óbuda) kötötte össze az Adria-parti Aquileiával. Az erőd idővel hun, keleti gót, longobárd, avar, végül frank uralom alá került, és 900 táján honfoglaló eleink rombolták le. Ma a várostól kb. 5 kilométer távolságban, a 71-es út mentén található. Maradványai közül jelenleg a déli kapu, az egykori bazilika és egy raktárépület tekinthető meg – ám úgy tűnik: hamarosan megkezdődhet az a nagyszabású rekonstrukció, amely ennél többet is a nyilvánosság elé tár majd. További római leletekkel pedig az egyéb érdekes látványosságokat is kínáló keszthelyi Balatoni Múzeum (Múzeum u. 2.) kőtárában találkozhatunk.

Lackfi és a ferencesek
Maga a város a Keszthelyi-hegységtől a fenékpusztai révig húzódó halom gerincén futó, észak–déli irányú út mentén létrejövő kis településekből alakult ki; legkorábban a veszprémi káptalan 1247-ben kelt oklevele említi. Az eredetileg királyi birtokként számon tartott területet 1291 előtt a Marcali család szerezte meg, az 1300-as évek közepén pedig az ország egyik legtekintélyesebb bárója, Lackfi II. István nádor, akinek tevékenysége nyomán jelentősen felgyorsult a település fejlődése – ennek tudható be, hogy őt tartják a város valódi alapítójának. Lackfi egyebek között ferenceseket telepített ide, ami – kolduló rendről lévén szó – azt bizonyítja, hogy a keszthelyieknek volt mit a tejbe aprítaniuk az idő tájt, és korabeli mérce szerint számuk is jelentékeny lehetett. Keszthely első ismert templomait a XI–XIII. században emelték; ezek egyike volt a Szent Lőrinc- kápolna, melynek alapfalai jelenleg a Fő téren láthatók. Akkor bontották le, amikor a ferencesek számára köveinek felhasználásával gótikus templom épült 1390 körül. Ez ma a „Magyarok Nagyasszonya” római katolikus templomként ismert, a város legrégebbi épülete, és szentélyében láthatók hazánk legnagyobb felületű gótikus falfestményei. Neogótikus tornyát az 1880-as években építették, annak rózsaablaka azonban a nyugati oromfalból származó, eredeti darab. Maga Lackfi is e helyen lelt örök nyugalmat, miután Zsigmond király összeesküvés vádjával felkoncoltatta; vörös márvány sírköve a szentély falában, lovas szobra pedig néhány éve, a millenniumi évforduló óta az épület előtt látható.

Végvárból gimnázium
A török korban a ferencesek kénytelen-kelletlen elmenekültek; a templomot és a hozzá tartozó rendházat erődítménnyé kellett alakítani. A sáncos-falas-palánkos-árkos védelmi rendszer egészen a XVII. századig egyre bővült. Veszély esetén a környékbeli falvak lakói is ide húzódtak. Időközben, 1427-ben Gersei Pethő János fiai: László és Péter kapták meg a várost, s leszármazottaik védelmezték a török ellen is, méghozzá sikerrel. Segítségükre volt, hogy Keszthelyt akkoriban három oldalról még a Balaton mocsarai övezték. A nehéz idők múltán, a XVIII. század elején visszatelepült ferencesek kolostorukat barokk hatású épületté alakították, ugyanezen század végén Festetics György is bővíttette azt. A XIX. század elején a ferencesek helyébe lépő premontreiek szintén végeztek rajta néhány átalakítást, végül a XX. század elején a térre néző homlokzat eklektikus arculatot kapott. A négyszög alaprajzú, háromszintes, belső udvaros épület 1948 után kollégium volt, majd lakások kaptak helyet benne. A hozzá csatlakozó gimnázium épülete 1892-ben készült el, de a ma is működő intézményt már korábban, 1772-ben alapította Festetics Pál. Amint az az utcai márványtábla feliratából is kiderül: 1778-ban ide járt iskolába Batsányi János költő. Ám távolodjunk el kissé a Fő tértől, és beszéljünk végre a Festeticsekről.

Európa első mezőgazdasági főiskolája
A horvát származású család valaha a Festetich nevet viselte, és II. Mátyás királytól kapott nemesi címet. Magyarországon elsőként Festetics Pál telepedett meg a XVII. század közepén, gróf Batthyány Ádám horvát bán udvarnokaként. Házassága révén ő is, utódai is számos birtokot szereztek. Egyikük, Kristóf a rokon Pethő család örökösei után, 1739-ben lett Keszthely és a környező birtokok kizárólagos ura. Persze a város akkor még másképp festett. Nem sokkal korábban, 1705-ben Clements angol utazó arról tudósít, hogy 2-300, többnyire sövényfalú, náddal vagy zsúppal fedett ház mellett mindössze három kőből épültet látott e helyen; a mai kastély helyén pedig még a Pethők kúriája állt. Az új birtokos, majd fia, Pá1 is arra törekedtek, hogy a városlakókat megfosszák török korban szerzett kiváltságaiktól. Érkezésükkel azonban Keszthely jókora uradalom központjává vált, ami magával hozta az ipar fellendülését, újraindítva a városiasodás folyamatát. Kristóf 1759-ben kórházat is létesített, míg fia, Pál a már említett gimnáziumot alapította meg. A család legjelentősebb alakja Festetics György (1755–1819) volt, aki 1791-ben látott neki a korszerűtlen és adósságokkal terhelt birtok ügyeinek rendezéséhez. Mivel pedig ezt jó szakemberek nélkül nem tudta elképzelni, 1797-ben megalapította Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont. A Georgikon épületének szomszédságában oktatási céllal kiépült majorság épületegyüttese jelenleg a Georgikon Majormúzeumnak ad helyet, mely a majorsági gazdálkodást, a cselédéletet és a Georgikon történetét bemutató kiállításokkal várja a látogatókat. Az eredeti főépület jelenleg szálloda, maga az intézmény pedig, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar néven, a Pannon Egyetem keretében működik.

Írók, költők vendégségben
Közben Fenékpusztán sem állt meg az élet: egyebek közt hajóépítő üzemmel gazdagodott, ahol 1797-ben elkészült a Balaton mindenkori legnagyobb vitorlás hajója, a Phoenix gálya. 1839-ben híd létesült, megkönnyítve a közlekedést Keszthely és Somogy megye között. Később híres ménest tartottak a pusztán a Festeticsek. A fenéki Újmajor arról is nevezetes, hogy itt született Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia – apja ugyanis egy időben a Festetics-uradalom tiszttartója volt. A tervek szerint a major rövidesen megújul, sőt: lovardával, múzeummal és lóversenypályával is gyarapodik. Az uradalom központjában, az egykori Pethő-kúria helyén 1845-től kezdtek kastélyt építtetni az új földesurak. Festetics György évente kétszer úgynevezett Helikon Ünnepségeket tartott benne, melyek során a Dunántúl legnevesebb költőit, íróit látta vendégül – ennek nyomán nevezte Berzsenyi Dániel Keszthelyt „kis magyar Weimar”-nak. A Helikon Ünnepségek hagyományát azóta ismét felelevenítették a keszthelyiek. A kastély – ma: Helikon Kastélymúzeum – ugyancsak Festetics György jóvoltából bővült könyvtári szárnnyal, ami napjainkban is eredeti bútorzatával együtt tekinthető meg, és 86 ezer kötetes könyvállománnyal büszkélkedhet. A látogatók számára összesen 16 terem mutatja be a XVIII–XIX. századi főúri életmódot. Az 101 helyiséges épület 1884 és 1887 között nyerte el mai, barokkos formáját; parkjának fennmaradt, természetvédelem alatt álló területe franciakerttel és angolparkkal, több száz éves kocsányos tölgyfákkal, fél évezredes mocsári tölggyel, kínai páfrányfenyővel, hársgyűjteménnyel és egyéb növénykülönlegességekkel gyönyörködtet. Az egykori istálló és kocsiszín ma hintómúzeumként szolgál.

Parlament – 4,5 millió csigaházból
A kastély főbejáratához vezető út mentén, a város sétálóutcájának folytatásában parasztbarokk épületeket fedezhetünk fel, melyekben valaha az uradalom alkalmazottai éltek. Maga a Kossuthról elnevezett sétálóutca is meglepetésekkel vár: a 22-es szám alatt megnézhetjük például a barokk stílusú Pethő- vagy Goldmark-házat. Ez eredetileg a Pethőké volt, majd a Festeticseké lett. Az utóbbiak szolgálatában álltak a Goldmarkok, akiknek legnevesebb leszármazottja, Goldmark Károly zeneszerző is ezen épületben született, 1830-ban. Ugyanitt található a keszthelyi zsinagóga is, mely körülbelül egy évtizede ismét régi szépségében tündökölhet. A Kossuth utca 11. szám alatt Európa legnagyobb babamúzeumát, a Népviseletes Babamúzeumot tekinthetjük meg, történelmi Panoptikumba látogathatunk, és szemügyre vehetjük a Csigaparlamentet is. Ez utóbbit egy Pest megyei, Úny községben élő parasztasszony, Miskei Ilona készítette 1975-től kezdve 14 éven át – 28 millió éves csigákból, melyek a hazánkat egykor ellepő Pannon-tengerből származnak. Ha pedig mindezt már végignéztük, és még futja az időnkből, a környéken élvezetes kirándulásokat is tehetünk – egyebek között Hévízre.