[kvalcsi]

Az egyik kedvenc Görög szigetem Kos.
Kos az Égei-tenger keleti részén, Törökországtól alig 8 km-re található.
Kos hírnevét Hippokratész, a gyógyászat apja, és Apellész, a légies finomságáról és termékenységéről ismert festő alapozta meg.
A gyógyulás, és a lélek szigetét azaz Kos-t, az Athénból induló hajójártatokkal, vagy repülővel kereshetjük fel, mely az Antimachia
melletti Hippokratész-repülőtéren landol.
A szigetet megismerhetjük a főváros kikötőjétől induló buszjáratokkal,
melyek ugyan nem percnyi pontossággal közlekednek, de aránylag megbízhatóak. Sok helyen bérelhetünk azonban autót, motort, robogót, qudot vagy a sziget egyik legfőbb közlekedési eszközét, a kerékpárt.
A sziget hangulatos fővárosa szintén Kos névre hallgat, ahol érdemes sétálgatni a Mandraki nevű kikötőjében. Partja mellett halad a gyönyörű pálmafákkal szegélyezett akti Kondoritu út, melyen tavernák, üzletek, kávézók sorakoznak egymás mellett. Itt válogathatunk sok hajókirándulási ajánlat közül is. Akár Rodosz városba is áthajózhatunk 2 óra 15 perc alatt a szárnyashajóval, de Kalymnos, Nisszírosz, Patmos vagy Lipsi szigetre is. Amennyiben van útlevelünk akkor a törökországi Bodrum városa (az ókori Halikarnasszosz) alig 15 perc alatt elérhető a szárnyashajóval.
A védett öböl keleti oldalán, egy kis félszigeten áll a johannita erőd, mely antik épületek maradványainak felhasználásával készült. A várba melyet egy erődfal kétszeres gyűrűje vesz körül, a gyönyörű pálmafás Finikon avagy más néven Hippokratész sétányon átívelő kőhídon jutunk be, melyet 1391-1396 között építettek.
A Finikon sétány sarkától induló lépcsőkön juthatunk fel a Hippokratész platánjáról elnevezett térre. A 14 méter átmérőjű hatalmas fa árnyékában oktatta az orvoslás rejtelmeire a hagyomány szerint a mester tanítványait. Ez ugyan nem igaz, mert a fa kb. 5-600 éves „csak”. Hippokratészt a modern orvoslás megalapítójaként ismerjük, aki megfogalmazott egy orvosi esküt, mely a mai napig érvényben van. Itt született Kos szigetén, ahol istenként tisztelik.
A platán mellett áll egy antik oszlopok felhasználásával készült török kút, mely alatt a „Pán-forrás” fakad. Ez a legrégebbi gyógyvízfeltörés a szigeten.
A kút mellett áll a Loggia nevű török mecset, melyet 1887-ben építettek, és a török vallási élet központja volt. Impozáns minaretjét 1955-ben negyedszer építették újjá, mert minden nagyobb földrengéskor összedőlt.
Az odosz Korai és az odosz Epiharmosz között lévő kis park dísze egy 100 éves fikusz, mely 15 méteres magasságával megdöbbentő látvány. A dús növényzetű parkban található egy fehérmárvány emlékmű, mely a második világháború kosi hőseinek állít emléket.
A város megismeréséhez feltétlen látnunk kell a Casa Romanat és a Xisztosz romterületét valamint az Odeont is.
A Szabadság téren, ezen a forgalom elől elzárt területen található a 18. században épült Defterdár-mecset. Itt áll az Archeológiai Múzeum is, melyet érdemes felkeresni.
Főleg a hellenisztikus korból, és a hosszú római uralom idejéből származó mozaikokat, váza és kerámiagyűjteményt nézhetünk meg, de itt látható az i.e. II. század körül készült Afrodité istennő, vagy Dionüsszosz és Pán, valamint Hippokratész márványszobra is. A múzeummal szemben van a mai modern Agóra, azaz a piac. A velencei stílusú vásárcsarnokban zöldséget, gyümölcsöt, húsfélét, halakat, édességet, és egyéb ajándéktárgyakat vásárolhatunk.
A tér nyugati oldalán helyezkedik el a Görög Nemzeti Alap székháza, és itt kapott helyet a Jachtklub is. Az árkádos épület keleti sarkán lévő óra alatt látható egy márványból faragott nyitott könyv. Ennek bal oldali lapján a görög himnusz első versszaka, a jobb oldalin pedig Kos anyaországához történő csatlakozási okmányának zárósorai olvashatók.
A térről a múzeum és a mecset közötti utcán megyünk át a régi Agóra bejáratához.
A 80 méter hosszú és 300 méter széles területet i.e. IV. században építették, de fénykorát a római uralom idején élte. Ezen a részen láthatjuk egy ókeresztény bazilika romjait, és a mellette épült Afrodite szentély két hatalmas márványoszlopát. A szentély építését i.e. II. században egy földrendés miatt abbahagyták. Kissé távolabb áll az alig 30 négyzetméter alapterületű Herkules szentély, melyet körben márványoszlopok szegélyeztek. Sajnos csak töredékek láthatók belőle. Az Agóra keleti oldalán volt valaha egy 45 méter hosszú sztoa (fedett oszlopsor), melynek a két oldalát szegélyező 90 márványoszlopból néhány szép korinthoszi oszlop ma is látható. Az ásatási terület déli részén volt az egykori városi fürdő, mely közvetlenül a melegforrásokra épült.

Amennyiben nincs kedvünk gyalogosan mindent végigjárni, megtehetjük a Mandraki kikötőtől induló zöld színű „kis vasúttal”. Ugyan ezzel az ásatási, és a forgalom elöl elzárt területekre nem jutunk be, de azért nagyjából végigvisz a nevezetességek mellett.