A patinás épületekkel rendelkező Opatija Rijekától (valamikor Fiume) 8 km-re nyugatra, a félsziget északkeleti részén, az Ucka-hegység lábánál fekszik. A várost babérfa ligetek veszik körül, tengerpartja sziklás és festői. A valamikor Abbáziának nevezett kellemes, enyhe mediterrán klímájú városkát a 19.században fedezték fel az Osztrák-Magyar Monarchia gazdag arisztokratái és elegáns villákat építettek. Ezek ma fantasztikus luxusszállodaként működnek, és meghatározzák a város arculatát. Opatija monacoi, gazdagságot sugárzó atmoszférájához hozzájárul a babér, leander, és pálmafákból álló parkok, és a közterek kreatív kialakítása, valamint az egész város rendezettsége, és tisztasága. A 12 km hosszú csodálatos Lungomare parti sétány mentén helyezkednek el Opatija legpatinásabb épületei.
A jellegzetes, zöld kupolás Szt. Anasztázia Székesegyház egész Abbáziából látható. A neoromán stílusban épült templom alapkövét 1906-ban fektették le, de a háború miatt a templom befejezte többször is késlekedést szenvedett. Az utolsó simításokat végül 1926-ban végezték el rajta.
A Villa Angiolina nevű fantasztikus gazdagságú villát, mely Opatija első villája, és annak csodás virágoskertjét és parkját Iginio Scarpa, egy rijekai nemes kereskedő építtette 1844-ben. Feleségét Angiolinának hívták, így szeretete jeléül a villának is ezt a nevet adta. Az Angiolinát 2000-ben teljesen felújították.
A Szent Jakab templom Opatija legrégebbi épülete, mely 1420-ban épült. Itt működött Opatija első iskolája is. Ma nem sok látható a templom eredeti kinézetéből: először 1506-ban, majd a 18. században is felújították, 1930-ban pedig jelentősen kibővítették.
A Villa Angiolina és a Szent Jakab templom körüli hatalmas Szent Jakab parkban a Távol-Keletről, Dél-Amerikából, Ausztráliából, és a világ más tájairól származó csodálatos, és igen egzotikus növények tekinthetők meg.
|