[AnaMi]

Sziasztok.
Eddig 3 x adatott meg, hogy rövidebb- hosszabb időt tölthettem Egyptomban.
Jártam Hurghadában, privát- patyolat tiszta- lakásban laktam. de nem vagyok vízimádó,így csak egy hetet maradtam.
Naponta lejártam a tengerpartra kb 200Ft a belépő+ napágy.
Nem igazán volt szép,, kavicsos, kicsit szemetes, és amitől naponta kiborultam, 5 perc napfürdő után, mindig akadt egy "Ahmed" aki napernyőt cipelt fölém.
Kérdésemre, hogy ugyan minek? rámutatott egy-szerintem- szép barnára sült
nőre, és közölte, ne legyek olyan csúnya fekete. Így szintelenűl utaztam Cairoba.
Sharm El Seikh ,, 5 * hotel , Cairo- ból a hotel kocsijával utaztam -9 órát-,, néha megállva egy- egy vendéglőnél örömteli találkozás a Mekkába utazókkal.
Az elsőre érthetetlen közúti, és útlevél ellenőrzés, - a Sharm ba nyaralóknak nem terjed ki a vízum egész Egyptomra, meg a Gázai incidens miatt is vigyáznak .
A Suezi alagút,, lenyűgöző vakító fényével.
Grand Sharm hotel,,, csodás szoba, medencék tenger,, és a pincérek,,
csak rájuk nézel , és hozzák amit még csak gondolatban rendeltél ,
meg a jéghideg illatos nedves minitörölközőt, hogy felfrissítsd az arcod.
Itt is csak pár napot bírtam ki
Alexandria,,
csodás, a Qaibay,olyan mintha csak tegnap építették volna.
Hihetetlenűl tiszta, és hatalmas.
Órákig tartott bebarangolni, megcsodálni.
A kilátás lenyűgöző, mérhetetlen nyugalom , mintha visszamentem volna az időbe.
A könyvtár, egyszerűen mesés, kis múzeum, kiállítótermek, kortárs festészet, és mindenhol a halk duruzsolás,,
a könynyomtatás relikviái között tanulnak, neteznek a -többnyire -fiatal diákok.
Csak elvétve akad turista.Csaknem 6 órát töltöttem el itt, mindent ugyan nem láttam, de amit igen, az lebilincselő volt.
Stanly híd,, élmény,két utat is építettek, át egyik, követi a tenger vonalát, a másik a hídon megy át.A híd alatti öböl , nyáron fenséges napozó, télen pihenőhely.
Az állatkert,,, inkább nem minősítem.
Egy olyan országban ahol hatalmas területek vannak, két felnőtt oroszlán, kb 3 négyzetméteren él koszos ketrecben.
Kevés, és eléggé lestrapált állatot láttam, gyakorlatilag egy kis pénzért bármelyikkel lehet fotót csinálni .
Még itt,,,,
6 Oktober city, csodás tengerpart, szuper bérelhető lakások, és piszokul olcsó szuvenírek.Itt szántam ré magam, hogy megkóstoljam a már annyiszor látott fura zöldes színű valamit,amihez addig nem volt bátorságom,
talán a fura arab neve miatt-asir assab-ami cukornád, és attól kezdve
a kedvencem lett.
Fél liter kb.40Ft.Kérheted pohárba, vagy-ne nevess-nylon zacskóba, szívószállal.
Már a második nap úgy üdvözölnek, mintha ott születtél volna.
Szinte csak arabok vannak, az a néhány odatévedt turista igazi kincs,
és meg is becsülik.
Hatalmas szupermarket, mindig teljesen feltöltve, tisztán, és nagyon barátságos eladó fiúkkal.
Damietta,,,, Főleg bútor készítéssel foglalkoznak, kicsi tiszta városka.
Ras El Barr,, a szinte fekete homokú tengerpartjával, a leírhatatlanul sokszínű 3- 4 emeletes házaival, ami jobbára bérelhető lakások halmaza.
Minden lakáshoz hatalmas sarok erkély van, a lakások tiszták , az ágynemű, törölköző szinte újak.
A makulátlanul tiszta lépcsőházban emeletenként légfrissítő.
Itt igazán nincsenek turisták, viszont tiszta és rendezett ,
de itt is csak pihenni lehet.
A tengerparton csak ruhában lehettem, csak széken vagy napágyon lehet ülni, a homokon - ki tudja miért- nem .
10 Ramadan city parkját illik megcsodálni, nyugodt, békés hely- télen-.
Szinte nem tudni hol kezdődik, és hol a vége.Gyönyörű utak, különleges fák, játszóterek, állítólag nyáron nagyon zsúfolt, idejárnak piknikezni.
Zagazig,, farmer város,, viszonylag tiszta, "idegenmentes" övezet, kedves emberekkel.Viszonylag kevés-pár százezer lakos- és összesen 3, velem együtt 4 európaival. Lépten-nyomon megállítottak, egy fotó, egy tea vagy shisha meghívás, és nem illik nem-et mondani.
Ha a bazárban vettem valamit, és érdekelt még más üzlet, a tulaj elkísért, és fillérekért megkaptam , amit vettem.
Mindezt kedvességből, végig kalauzolt olyan helyeken, ahova egyedül biztosan nem tudtam volna elmenni.
Mindez persze nincs az útikönyvekben, én egyedül barangoltam -kis segítséggel- minden félelem nélkül.
Szerelmem Cairo,, napokig tudnék mesélni, mivel nem a turista útvonalakra fordítottam az időt,
sok olyan csodát láttam amiről még az idegenvezetők sem beszélnek,
A Moqattam hegyen az első keresztény templom, a hegybe vágva , tökéletes állapotban .
A szabadtéri templom, ahol minimum 500 ember fér el.
És olyan béke, és nyugalom, hogy nincs is kedve elmenni onnan aki egyszer ott van.
Az ide vezető út viszont maga a rémálom egy olyan embernek aki a tisztasághoz van szokva.10 emeletes, feketére kopott házak,2 méter széles sikátorok, ajtó nélküli , örökké nyitva tartó üzletek- ahol minden, szó szerint minden -kapható.
Kis mederben mintha a szenny víz folydogálna.
Taxival mentünk fel, de ide nem lehet taxit rendelni, alkonyatkor barátnőmmel , gyalog indultunk le,, hát életemben nem féltem még annyira.
Persze nem volt mitől, de akkor nem tudtam, most már bármikor felmennék, akár egyedül is.
A templomok , barlangtemplomok simán megérik.
Moqattam másik arca, luxus lakások, villák, és a cairoiak kedvenc helye, esküvő, buli után itt kell elidőzni a lábunk előtt heverő várost csodálva.
Pillanatok alatt hozzák a székeket, asztalt, teát, vagy bármit. amit kérsz, pedig közel s távol nincs semmi üzlet.
A Khan El Khalili re - ősi bazár- minimum 6 órát illik szánni, csak ugy a múzeumra a Taharir téren.
Khan El Khalili,,, Ősrégi városrész, tele üzletekkel, minden nyelven beszélő dögös arab eladó fiúval, és nagy tudású öreggel, aki szívesen mesél, akkor is ha nem vásárolsz, megkínál sishával- nem illik visszautasítani- teával.
Szánj rá időt, és órákig hallgathatod a "meséket" történeteket.
Kaphatsz ételreceptet, öltözködési, kozmetikai tanácsot, szerezhetsz barátokat.
Ha teheted térj vissza többször, akár a következő évben, és hidd el , meg fognak ismerni
Múzeum,,,, a turista kb 3 órát ha nézelődhet,, háát az olyan min amikor éhes vagy , és a tele asztalról csak morzsákat ehetsz.
Én többször voltam saját idegenvezetővel, aki csak az enyém volt, csaponghattam, fényképezhettem, kérdezhettem.kb 20 órát töltöttem el,
de szinte alig láttam valamit.
A Cairo toronyba -kb 80 m- muszáj felmenni, nappal. és éjjel is.
Álomszép a panoráma.Csak sétálni körbe-körbe,és nézni az örökké nyüzsgő várost, a végeláthatatlan autó folyamot.
Nekem volt szerencsém látni a torony oldalán a fény játékot csodaszép volt.
Giza,, már a Cornish rol lehet látni tiszta időben,
Érdemes taxival menni, és bent lovaskocsival folytatni az utat, a kocsis fenemód érti a dolgát, és kérésre olyan helyre visz , és olyan képet csinál rólad , ami bejárhatja a világot.
Persze, amikor száguldozik a kocsival, jobb ha hat kézzel kapaszkodsz .
A tevegelés kihagyhatatlan, és isteni, már annak aki nem fél a magasban.
Felmászni a Piramisra, vagy előtte állva rádöbbenni,, mik is vagyunk,, kis porszemek,, talán.
Elmerengeni a Szfinxen,, állni a sivatagban , a város közepén.
Gizában minőségi hastáncruhát lehet kapni, meg egyéb izgi szuvenírt, nem olcsó, de megéri.Beülni egy nem luxus étterembe, és a szfinx, piramisok látványában gyönyörködve ebédelni
A Salah Al Din citadella lenyűgöző, el lehet időzni a mecsetben, megpihenni, elmélkedni.
Figyelni az embereket, csoportok, iskolások ülnek körben a földön, és ki tudja miről beszélnek, de kellemes a látványuk.
Mások, főként férfiak , hosszasan imádkoznak, nem véve tudomást a kíváncsi idegenekről.
Ugyanitt a a hadtörténeti múzeum , igazán figyelemre méltó.
Igaz ,, itt is legalább 8-10 órára lenne szükség, hogy legalább egy kis részt jobban megnézhessen az ember.
És lehet fényképezni bent is.
A citadelláról rálátni a Holtak városára, semmi félelmetes nincs benne, hiszen élők is lakják.
Nem szabad kihagyni az éjjeli hajókázást- tánccal egybekötve- a Niluson, szintén a Taharir térnél.
Lehet választani , mennyi időre mennél-fél - egy -másfél óra-, s olyan hajóra visznek, az ár, max 600Ft/fő.
Néha egész családok jönnek együtt, kikapcsolódni. De főként fiatal fiúk klikkekben, félelmetes hastánctudással.
Szívesen tanítanak, és istennőként tisztelnek, nem tolakodóak.
A finnyásabbak maradjanak a turista útvonalon, mert Cairo sivatagra épült, homokos, koszos,
és lakói - vannak kivételek- nem lesznek soha környezetvédők.
A tömegközlekedés- metro- szégyentelenül olcsó, a "minibuszok" bárhova elvisznek,
csak beszélj arabul, vagy irasd fel honnan, hova akarsz menni.
Segítőkészek, nem tolakodóak- ez nem érvényes a turista útvonalakra- fehér nők simán közlekedhetnek kísérő nélkül, nem gázosabb mint Bp,
Érdemes kipróbálni az igazi arab kaját, hawowshy , shawerma, kushary, birka és kecske húsból készülteket,-nálam a teve is bejött-
meg millió mást, a frissen facsart gyümölcsök, a cukornád,, ilyet a szállodákban nem kapsz, és nem leszel beteg tőle,,,
A csapvíz nem ajánlott, bár , én a második hónapban már csapvízzel mosott salátát gyümölcsöt ettem, néha, - ha nem volt más - megittam,, semmi gond nem volt.
Közbiztonság,,,
Cairo ,,,9-12 személyes kisbusz, amin sokszor 16-20 ember van, metro csúcsforgalomban,,
a táska KÜLSŐ zsebeiben, mobil, fényképező, napszemüveg, PÉNZTÁRCA.
Soha hozzá nem ért senki.
Amikor eltévedtem, mert persze ilyen is volt párszor, hívtam a haverom, segítsen,
jó-mondja- olvasd el mi van kiírva,,,, hahahahah arabul.
Jó vicc
Adjam oda valakinek a telefont- na itthon akkor látnám utoljára- és kedélyesen elcsevegnek, majd a vadidegen felajánlja , hogy elvisz ahova menni akarok.
Opps
Itthon biztosan nem mernék beülni a kocsijába. És láss csodát 25-30 percnyi kocsikázás után a haverom nyitja a kocsi ajtót, fülig érő szájjal a város másik felén.
Féltem ???
NEM
Mitől is??
2008-2009 december, január.
A gázai háborúról akkor tudtam , mikor a lányom hívott-már vagy 4 napja nem szóltam haza-
hogy a honi média a háborúval van tele.
Nem tudtam, igaz a kedvenc énekesem, Tamer Hosny koncertje elmaradt, amitől sírva fakadtam,
szilveszter éjjel a vendéglátónk, a philippi követ , a lakásán tartott partin közölte , nem lesz tüzi játék, és ha lehet a teraszon kissé fogjuk vissza a túl hangos éneklést.
Másnap és később is, nem volt látható jele a szomszédban folyó harcnak.
A rendőrök az utcán ugyanúgy falhoz támasztották a puskát, és a járdaszélen ülve cigiztek beszélgettek.
Cairo igazán őrült város, mindig karácsonyi hangulattal, a rengeteg örökké égő lámpa fűzérektöl ,
sohasem alszik,, szédületes forgatagával, a luxus mellett a szegénységgel .
Érdekes módon jól megvannak egymás mellet , nem igazán ismerik az irigység fogalmát,
viszont, mindig adnak a koldusnak,, ,,
Tudni kell , ha az aki koldul összeszedi a napi ételere valót, - kb 1 max 1,5 $- hazamegy.
Cairoban a házunk előtt minden nap ott ült egy idős koldus-valószinűleg - nő.
Haverom, barátnőm mindig adott "alamizsnát", és mondták, ha egyedül vagyok ,nekem is kell adni .
Ne gondoljatok sok pénzre, 50 piaszter, 1 pound, kb 20-45Ft.
A piasztert én nem használtam , mert azt mondták az olyan kevés hogy nem érdemes vele foglalkozni- ezért mindig a koldusé-, de mivel olyan szép pénz, én szorgalmasan gyűjtögettem.
Hajgumival összefogva lapult a táskám alján, egészen addig , mígnem egyedül indultam útnak.
Az én koldusom ott ült, és eszembe jutott, adni kell valamit,
Így előszedtem a szép kis göngyöleg pénzt, odaadtam, és mentem tovább.
Pár másodperc múlva éktelen visító hangot hallottam, visszafordulva látom a koldus áll ott kezében a pénzzel, és nekem kiabál.
Ilyenkor nem illik elrohanni, -bár szerettem volna, mert azt hittem mindjárt lenyomja a torkomon a pénzt, nyilván kevesli" az itthoni tapasztalatok alapján gondoltam erre"- így vártam és mivel a Francia intézet mellett voltunk, tudtam lesz aki fordít.
Így volt, jött egy arab úr, és elmondta, biztos tévedésből adtam olyan sokat, és vegyem vissza.
Nem tettem, és most a döbbenet,, az a pénz -kiszámolták- 5 napi ennivalóra volt elég.
A nénit 5 napig nem láttuk.
Ezután soha nem mulasztottam el adni, és ,, ahogy megvolt a napi kajára való, a koldus elment.
El Herafeyeen-ben -Cairo- ahol pár hétig laktam, a lépcső alatt lakott a "gondnok" feleség,2 gyerek.
Akkor jöttem rá , hogy a függöny mögött emberek élnek, -kb 4 négyzetméteren- mikor egy nap elindultam otthonról, bezártam az ajtót,
és valami fura "nyivákoló hangot hallottam.
Odamentem a függöny előtti -talán narancsos- rekeszhez, azt gondolván macska van benne, én meg egyébként is cicabolond vagyok,
és egy csecsemő volt benne, azt sem tudtam , mit csináljak.
Hátrébb mentem, hogy felhívjam a haverom, mikor kijött az anya,
csak takarított "odabent"addig tette ki a babát.
Rám mosolygott. és visszament, borzasztóan el szégyelltem magam,
én egyedül laktam egy 4 szobás lakásban, ők meg ott,,,,,,,
Már láttam a ház előtt, mindig kedvesen köszönt, nem utált a "gazdagságomért", megvártam míg bement, és az időközben összegyűlt , szintén hajgumival összefogott piasztereket becsempésztem a baba mellé.
A következő naptól kezdve, mindig tiszta volt az ajtóm, szépen leporolva, a lábtörlő szintén.
A haverom aki hozott - vitt, kis időre bejött a lakásomba, mikor indultunk,
meglepve vette észre, ragyog a kocsi, olyan tiszta.
A gondnok, ugyan nem köszönte meg a pénzt, de tudatta, hogy örül., és viszonozta, ahogy tudta.
Egyszerű emberek olyan hatalmas szívvel , ami ritkaság.
Nagyon sok jó emberrel hozott össze a sors barangolásaim során Egyptomban.
Megsimogathatod az utcán a holnapi vacsorádat - birka, kecske-mert ugye
azért vannak az utcán élő állatok ,
és elámulhatsz a mérhetlen mennyiségű kóbor macska , kutya jelenlétén.
A Maadi kobri-híd- alatt komplett családok élnek gyerekeikkel , állataikkal
Cairó 20 milliós összevisszaságát csak az tudja megérteni , elfogadni , aki szerelmes ebbe az őrült városba.
A turista meg csak bámulja a kijelölt látnivalókat
Hát ennyi