Kréta

[kvalcsi]

Kréta, Európa legdélibb csücske és egyben Görögország legnagyobb szigete. Északon a Krétai- tenger, délen pedig a Líbiai-tenger mossa partjait, miközben évente 3000 órán keresztül süt a Nap. Rendkívül gazdag történelemmel büszkélkedik. Virágzását leginkább a mínoszi időszakban élte meg. Napjainkig a Knossosi palota és a Heraklioni múzeum őrzi ezen idők értékes leleteit. Római, bizánci és török uralom következett, majd végül 1913-ban lett végérvényesen Görögország tagja.
A krétaiak rendkívül büszke nép. Sokan magukról azt vallják, hogy ők krétaiak, nem görögök. A szigetnek számos híres szülötte van. Itt született többek között Nikos Kazantzakis író, akinek legismertebb műve a Zorba, a görög című könyve. Itt látta meg a napvilágot El Greco (Domenicos Theotokopoulos) görög-spanyol festő is.
Mivel képtelenség 2 hét alatt bejárni a szigetet, mi Dél-Krétát választottuk szállásunk uticéljául, mert itt még tömegturizmus jelei nem mutatkoznak úgy mint a sziget északi részén. Itt minden megfér egymás mellett olajfa- és szőlő-ligetek, termékeny földek, virágos kertek, vad sziklazátonyok, romantikus és érintetlen öblök.
A repülők Heraklionba, a fővárosba érkeznek. Innen kb. 70 km-t kelet felé haladva jutunk el a festői kikötővárosba, Agios Nikolaosba. Közvetlenül a város központjában található a Voulismeni tavacska. A mondák szerint maga Athéné istennő fürdött benne valaha. A város sajátos hangulatát a bárok, tavernák, éttermek, kávézók és üzletek teszik teljessé. Nem éppen olcsó hely, de gyönyörű.

Agios Nikolaos egy olyan helyen fekszik, ahonnan a legrövidebb a távolság az északi és déli part között. A Mirabello-öböl partján található a híres Spinalonga-sziget is, amely 1903-1957 közt lepratelepként működött.
Ide mi Eloundából hajóztunk át alig 20 perc alatt. Az ember hátán borzongás fut át, mikor átlép a „halál kapun”. Aki itt belépett, élve nem távozott abban az időben. Ma érdekes turista látványosság.
Nem messze Agiosz Nikolaosztól, szép hegyek között található Kritsa a bűbájos kis falu. Megéri azt a pár kilométer kitérőt, hogy ellátogassunk ide is.

Ha innen délre vesszük az irányt, Ierapetrába juthatunk el. Ez Európa legdélebben fekvő városa. A történelem folyamán nagyon fontos szerepet játszott, amire a velencei erőd, a mecset és a minarett valamint a régészeti múzeum emlékeztet. A monda szerint Napóleon is eltöltött itt három éjszakát Egyiptomba vezető útja során. A ház melyben lakott a mai napig áll. Ierapetra ma egy modern városka, 12 000 állandó lakossal, tengerparti sétánya mentén számtalan üzlettel, étteremmel és kávézóval.
Ierapetrából át lehet hajózni a karibi hangulatot árasztó és cédrusfáiról ismert kis szigetre Chrissire, mely csak 15 km-re fekszik a tengerparttól.

Kelet felé, egészen Makris Yialosig a tengerpart bűbájos öblökkel, homokos és kavicsos strandokkal tűzdelt, Kutsunari és Ferma pedig fenyőerdőiről nevezetes, továbbá Agia Fotia, Galini, Achlia, Mavros Kolibos, és Analipsi.
Kimondottan jó választás volt Makris Yialos, ahol a szállásunkat foglaltuk. Ez egy csendes, nem túl nyüzsgő kis falu, gyönyörű homokos stranddal és lassan mélyülő tengerrel. Minden megtalálható benne ami egy jó nyaraláshoz szükséges. Kicsi gyermekkel utazóknak szerintem kifejezetten ajánlott a jó partja miatt. Hangulatos tengerparti sétányán sok taverna, bár, üzlet található és az árak is megfizethetőek.
Kocsibérlés után innen mentünk kirándulgatni a már említett helyekre, de ellátogattunk az alig 6 km-re lévő Kapsa kolostorba is, mely egy meredek sziklafalra épült. Elautóztunk Sitiába, és a pálmafás strandjáról híres Vaiba is.
A 4. krétai palota Kato Zakrosban található a sziget keleti oldalán. Kicsit délebbre fekszik a szinte érintetlen Xerokambos gyönyörű tengerpartja. Aki tényleg egyedüllétre vágyik az itt megtalálja a számítását.