Isztria

[kvalcsi]

Az Isztriai-fészigetre mivel közel van Magyarországhoz 5-6 óra alatt eljuthatunk. Ide azoknak is érdemes ellátogatni legalább pár napra, akik a homokos partokat kedvelik (mint én is), mert ugyan a strandjai főleg kavicsosak, néhol sziklás is akad, de fürdés nélkül is nagyon jól érezhetjük magunkat a hangulatos kisvárosokban sétálva.
Rabac, a Kvarner-öböl gyöngyszeme egy festői, fenyőerdőkkel, és olajfákkal borított öbölben található. A kisvárost, szépségének, tiszta levegőjének, és remek éghajlatának köszönhetően, már a 19. század végén felfedezték. Az egykor pár tucat házacskával rendelkező halászfaluból mára népszerű üdülőváros lett. Szerencsére mikor mi voltunk október elején, már kevés turista volt.

[kvalcsi]

Innen mentünk kirándulni a Rabac feletti dombon lévő középkori Labinba. Korábbi nevének, Albonának az első említése Kr. u. 285-ből származik. Számos történelmi, és kulturális műemléke miatt megéri ellátogatni ide. Az Isztria egyik legszebb óvárosában, többek között, egy csodás 15. századi velencei, gótikus templom, reneszánsz kastélyok, barokk paloták, és gyönyörű épületek csodálhatók meg. A szűk utcákban tett minden lépéssel érezhető a középkori, mediterrán atmoszféra. A velencei stílusban épült templom 35 méter magas harangtornyából remek kilátás nyílik Labinra, és Rabacra. Labin korábban bányászváros volt, így a Városi Múzeum alatt egy szénbányát is meg lehet tekinteni. Labin Matthias Flacius Illyricus szülőhelye. Az 1520-1575-ig élt Flacius híres reformátor, Luther tanítványa, a lutheránus teológia képviselője volt.
Igazi isztriai, mediterrán, ismeretlen falucska Krsan, mely 18 km-re található Rabactól, a Pican és Pazni felé vezető úton. Műemlékei közül néhány a 11. századból maradt fenn. Látnivalója a 13. századi, szinte omladozó erőd.

[grave]

Itt láttam először a tengert. Autóval mentünk Opatija felé és vártuk melyik domb mögül látjuk meg! Szép fényképek!

[kvalcsi]

Isztria legnagyobb városa Pula kb. 60 km-re van Rabactól. Pula már Kr. e. 10. században is lakott volt, az illírek által. A 19. századtól az I. világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének központja volt.
Legfontosabb látnivalója a római amfiteátrum, a maga 112 méteres hosszával, 105 méteres szélességével, amelyet az 1. században építettek. Ez a világ 6. legnagyobb, ma is álló arénája. A létesítmény - ahol hajdan patakokban folyt az ember- és állatvér - közel kétezer év után is impozáns látvány. A 23 ezer néző befogadására képes és mészkőből készült arénában ma koncerteket, és operaelőadásokat tartanak.
A belvárosban sétálva lépten-nyomon római emlékekbe ütközünk: városfal- és színházmaradványok, kapuk, diadalívek, oszlopok, terek, sőt egy komplett római templomot is megcsodálhatunk. Ez az Augustus-templom, melyet az 1. században építtetett Róma akkori császára (Augustus), a római Mars-templom mintájára. Később katolikus templom lett, majd pedig bármilyen hihetetlen, csűrként használták. 1944-ben Pula bombázása idején súlyosan megrongálódott, de később restaurálták.
Az Augustus templom mellett található pulai városházát 1296-ban építtette Vitreus podeszta, akiről a Podeszta-palota nevet kapta az épület. A 17. században átépítették, ekkor reneszánsz homlokzatot kapott. Eredeti formájában csak a keleti oldalát láthatjuk egy sajnálatos tűzvész eredményeképp.
A Sergius diadalív (az Aranykapu) Kr.e. 31-ben épült és a városkapuval szemben fekszik, szinte bejáratként szolgál Pula óvárosának szűk utcáiba. Salvia Postuma Sergi építette a saját pénzéből, ajándékul három családtagjának, akik akkor fontos szerepet töltöttek be Pula életében.
A Mária Mennybemenetele Székesegyház Pula néhány más épületéhez hasonlóan valóságos stíluskavalkád. Egy római templom alapjaira, román stílusban épült, majd a 15. században átépítették. Gótikus részek, és a klasszicizmus jelei is felfedezhetők benne. Évszázadokig építették, számtalanszor átépítették és bővítették, a legidősebb része a 4. századból maradt fenn. Tornyát a 17. század második felében húzták fel, melynek építéséhez szégyenszemre az Amfiteátrum köveit használták fel.

[kvalcsi]

Pula városában készültek ezek a fotók is.

[kvalcsi]

Nem tudom miért, de az előbb ledobott a gép, így most folytatom a Pulában készült képekkel.

[kvalcsi]

A patinás épületekkel rendelkező Opatija Rijekától (valamikor Fiume) 8 km-re nyugatra, a félsziget északkeleti részén, az Ucka-hegység lábánál fekszik. A várost babérfa ligetek veszik körül, tengerpartja sziklás és festői. A valamikor Abbáziának nevezett kellemes, enyhe mediterrán klímájú városkát a 19.században fedezték fel az Osztrák-Magyar Monarchia gazdag arisztokratái és elegáns villákat építettek. Ezek ma fantasztikus luxusszállodaként működnek, és meghatározzák a város arculatát. Opatija monacoi, gazdagságot sugárzó atmoszférájához hozzájárul a babér, leander, és pálmafákból álló parkok, és a közterek kreatív kialakítása, valamint az egész város rendezettsége, és tisztasága. A 12 km hosszú csodálatos Lungomare parti sétány mentén helyezkednek el Opatija legpatinásabb épületei.
A jellegzetes, zöld kupolás Szt. Anasztázia Székesegyház egész Abbáziából látható. A neoromán stílusban épült templom alapkövét 1906-ban fektették le, de a háború miatt a templom befejezte többször is késlekedést szenvedett. Az utolsó simításokat végül 1926-ban végezték el rajta.
A Villa Angiolina nevű fantasztikus gazdagságú villát, mely Opatija első villája, és annak csodás virágoskertjét és parkját Iginio Scarpa, egy rijekai nemes kereskedő építtette 1844-ben. Feleségét Angiolinának hívták, így szeretete jeléül a villának is ezt a nevet adta. Az Angiolinát 2000-ben teljesen felújították.
A Szent Jakab templom Opatija legrégebbi épülete, mely 1420-ban épült. Itt működött Opatija első iskolája is. Ma nem sok látható a templom eredeti kinézetéből: először 1506-ban, majd a 18. században is felújították, 1930-ban pedig jelentősen kibővítették.
A Villa Angiolina és a Szent Jakab templom körüli hatalmas Szent Jakab parkban a Távol-Keletről, Dél-Amerikából, Ausztráliából, és a világ más tájairól származó csodálatos, és igen egzotikus növények tekinthetők meg.

[kvalcsi]

Gondolom örök élmény lehetett! Gyönyörű szép tiszta és kék a tenger, kár hogy kavicsos, köves, betonos a partja majdnem mindenhol.
Köszönöm a dícséretet.

[asztalos]

Hallo! Ismeri valaki a rabaci Allegro Hotelt? A parommal oda akarunk menni, de a hotelröl semmit sem tudunk.

http://www.adria24.hu/hotel-allegro-rabac-3746/

Ötlet? Esetleg jobb ajánlat?

[blackgul]

Korábbi nevének, Albonának az első említése Kr. u. 285-ből származik. Számos történelmi, és kulturális műemléke miatt megéri ellátogatni ide. Az Isztria egyik legszebb óvárosában, többek között, egy csodás 15. századi velencei, gótikus templom, reneszánsz kastélyok, barokk paloták, és gyönyörű épületek csodálhatók meg. A szűk utcákban tett minden lépéssel érezhető a középkori, mediterrán atmoszféra. A velencei stílusban épült templom 35 méter magas harangtornyából remek kilátás nyílik Labinra, és Rabacra. Labin korábban bányászváros volt, így a Városi Múzeum alatt egy szénbányát is meg lehet tekinteni. Labin Matthias Flacius Illyricus szülőhelye. Az 1520-1575-ig élt Flacius híres reformátor, Luther tanítványa, a lutheránus teológia képviselője volt.